Platón barlang hasonlata adta előadásunk indító gondolatát, ami jelenünkbe különlegesen aktuális. Mikor elmosódik a határ a virtuális és valóságos világ között, igaznak mutatkoznak a látszatok… mi menthet meg minket a lebegéstől?
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. február 26. kedd, 19:00
Alpha | Térfalók
DART Társulat | Mádi László
Alfa
Platón barlang hasonlata adta estünk indító gondolatát. Alphának lenni emberként és generációként. Alpha olyan akár egy ritka gyöngy, ősi ereje, újító szellemisége viszi előre a körülötte lévők életét. Technológiához való viszonyunk szinte már nélkülözhetetlen része az életünknek, egy kompromisszummentes fizikalitás, ám ez csupán a kezdet.
Térfalók
Az ember életét, mint a bolygón élő minden életformáét, a növekedés-gyarapodás-fejlődés igéje hajtja. Ennek a folyamatnak egyértelmű elszenvedője az őt körbefogó tér, amelyet folyamatos hódítás árán saját uralma, szükségei alá rendel. Többet jobbat, nagyobbat, szerethetőbbet vágyunk, ezzel pedig terünket, időnket, életünket faljuk.
Alfa
Koreográfia: Varga Kinga
Dramaturg: Lisztóczky Hajnalka
Vizuális vezető: Krajcsik Zsolt
Vizuális megvalósítás, vetítéstechnika: Kolibri Visual
Jelmeztervező: Napsugár von Bittera
Zene: Montázs
Külön köszönet: Marosvölgyi Noémi
Térfalók
Koreográfus: Mádi László
Mentor: Szögi Csaba
Fény: Fogarasi Zoltán
Zene: madla
Díszlet, jelmez: Béres Móni
Video: Hrotkó Bálint
Produkciós Támogató Együttes: Alfa: NKA, EMMI, Műhely Alapítvány, Heti TV Térfalók: Közép-Európa Táncszínház, Közép-Európa Táncszínház Alapítvány, Bethlen Téri Színház Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest Főváros Önkormányzata, 7. Kerület, Erzsébetváros Önkormányzata
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, Imre Zoltán Programja támogatásával valósult meg.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
