A BEMUT egy előadás, amely bemutatja a MUTDANCE társulat legikonikusabb koreográfiáit. A műsor a társulat egyedi koreográfiai módszere alapján közelmúltbeli és múltbeli munkákat mutat be.
A BEMUT-ot 18 női táncos táncolja gpu zenével.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. június 18. vasárnap, 19:00
101%
Kim JungA koreográfiája
A „101%” a táncon keresztül az extrém szenvedélyek és vágyak megtestesülését kívánja kifejezni, amelyet az ég egy elérhetetlen pontja felé irányuló vertikális vonzalom képvisel. Ebben az értelemben a táncot lazán a görög Ikarosz mítosza ihlette, amint az égő nap felé emelkedik. Térfogalmakban kifejezve a táncosok fokozatosan gyűjtik össze az energiát a talajból, a talpakon és a térdükön keresztül, ezáltal energiát építenek fel a testben. Leginkább a mellkasban rögzítik és koncentrálják az energiát, majd a dinamikus mozgások szekvenciális mintáin keresztül elküldik és szétszórják a térben.
Revealing Breath II (a teremtés alapja)
Kim Young-hee eredeti koreográfiája
Ahogy a cím is sugallja, ez a mű a „légzésre”, minden mozgás mögött meghúzódó életerőre összpontosít. És a repertoár egyik legreprezentatívabb darabja, amely felfedi a társulat egyedi táncos tulajdonságait és jellegét.
Ez a koreográfia a buddhista szertartástánc szellemiségére épül. A mentális intuíciók fizikai mozgásokká alakítását célzó speciális tréningen keresztül a mozgás feltárja a közönség előtt a táncos belső világát. Az alkotás alapja egy alacsonyabb szintről kezdődik, ahol a táncosok teste és lelke egyaránt ellazul. A légzés révén a mozgás középső szintre emelkedik. Végül a tánc egy magasabb szintre emelkedik, spirális mozgásokat generál, amelyeken keresztül a táncosok belső ereje felfelé áramlik, átölelve az univerzum szellemeit.
Immortal life through passage of time
Kim Young-hee eredeti koreográfiája
Immortal life through passage of time 3 részből áll, amelyek az élet körforgását a születéstől a halálig, a buddhista samsara koncepciót vizsgálják. A járvány tapasztalata különösen tudatosította létünk törékenységét, és arra késztetett bennünket, hogy újragondoljuk az élet értékét a halál elkerülhetetlenségével szemben. A buddhista filozófia szerint az élet végső célja a nirvána, az az állapot, amelyben megszabadulunk a fájdalomtól, elszakadunk az anyagi vágytól, hogy elérjük a tisztaság és az altruizmus állapotát. Ebben a perspektívában a darab arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk a múlt fájdalmainak elfogadásán és a jövő befogadásán, hogy megszabaduljunk önmagunktól, a szorongástól és az egotól.
Koreográfus és művészeti vezető: Jung-a Kim
Táncművészek: Mi-na Choi, Hye-lim Cho, Ji- Eun Kim, Yu-ri Kim, Ji-won Kim, Ju-Yein Kim, Su-hyun Goo, Hye-jeong Cho, So-yeoung Back, Hae- Lee Park, Soo-Jung Jin, Yea-eun Do, Seung-hee Oh, Seo-hee Jeong, Sang-hee Cho, Da-Yeon Kang, Si-Ul Choi.
Színpadmester: Min- Su Kim
Fénytervező: Jin-Woo KIim
Nemzetközi menedzser: Andrea Paciotto
Jelmez: Min-Ju Kang
Az előadás a 10. Színházi Olimpia keretén belül a Magyar Nemzeti Táncegyüttes meghívására érkezik Magyarországra.
Az előadásban stroboszkóp szerepel.
Fő támogató: Koreai Kulturális Intézet
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem a kapcsolódásról szól, hanem társadalmi önkifejezésről, önmegfogalmazásról, melyben minden kapcsolat kellékké, az öndefiníciós szótárban egy szócikké válik.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
