Előadásunkat Lois Lowry Az emlékek őre című regénye alapján hoztuk létre, mely első pillantásra egy tökéletesnek tűnő társadalomban játszódik, ahol minden a legnagyobb tökéletességben zajlik. Nincs igazságtalanság, nincs bűnözés, erőszak, éhezés, ahol harmóniában élhetnek az emberek. Ez azonban csak a látszat, a tudástól megfosztott emberek kánaánja. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 09. november 2024, 19:00
Egy irreális világban mennyire van helye a megélt érzelmeknek? Tesszük fel a kérdést, és talán a válasz mögött meghúzódó félelem mondatja ki velünk az igazságot: Rejtsd el a valóságot, hogy uniformizálhasd az elvárásokhoz az emócióidat.
Új darabunkban egy furcsa atmoszférával átszőtt érzelemóceánt szeretnénk megteremteni az álmok, az utópia és szürrealitás, valamint a valóság határán egyensúlyozva, ahol a tökéletesség álcáját szépen lassan lemossa a valóság, melyben az ember el tud kezdeni végre élni.
Koreográfia: Fodor Zoltán és az Inversedance Társulat
Zene: Gergely Atilla
Látvány és fényterv: Fodor Zoltán
Díszletterv: Rákay Tamás
Jelmezterv: Veréb Diána Sára
Video: Dinea László
Dramaturgia: Juhász Károly
Technikai munkatárs: Petróczy Attila
Előadják az Inversedance Társulat táncművészei és vendégei
Létrejött Balatonföldvár Város Önkormányzata, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Előadó és Alkotóművészetért Alapítvány támogatásával.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
