A koreográfusi elgondolás szerint a mű, Szophoklész: Antigoné című drámáján alapul. A történet a testvéri kötelékek bemutatásáról szól, mely szeretetben a halálig kísér, vagy az egymást ért ellentétek miatt a halálba taszít.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 31. szerda, 19:30
Mi írhatja felül két fivér közötti, illetve ember és ember közötti igazságosságot? Mi az igazság? Ki az aki eldönti, hogy kinek van igaza? Isten vagy ember? Szív vagy ész?
Mindezek tükrében a megálmodott táncdráma a mai korban, egy olyan hataloméhes diktatúrában játszódik, ahol mit sem ér a családi kötelék egy elvakult ideológiával szemben.
Antigoné - Tatiana Shipilova
Kreón - Luigi Iannone
Iszméné - Herkovics Eszter Adria
Polüneikész - Thales Henrique
Haimón - Daichi Uematsu
Eurüdiké - Marjai Lili Anna
Eteoklész - Szentiványi Richárd
Őr / Teiresziász - Gémesi Máté
Őr - Téglás Bánk
Asszisztens: Berzéki Melinda
Díszlet, jelmez: Sebestyén Ákos
Fény: Hécz Péter
Videó: Jekli Zoltán Harangozó-díjas
Szakértő (mentor) : Velekei László Seregi, Harangozó-díjas
Zeneszerző, koreográfus: Sebestyén Bálint Harangozó-díjas
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
