A mese így kezdődik: Egy virágos kiskertben hosszú hajú, piros arcú lány sétálgat: ő Mira. Jókedvűen dudorászik, virágait nézegeti, öntözgeti. Kertjének dísze a rózsa, melynek szirmai közt a Szerelem lakik. De egy napon a Boszorkány ellopja a rózsát! több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. október 10. csütörtök, 10:30
A síró Mirát madara vigasztalja, majd együtt a rózsa keresésére indulnak. A kacskaringós út egy folyóparthoz vezet, ahol Mira fáradtan álomra hajtja fejét. S álmában leli meg, amit keres ...
Az előadás kiindulópontját Palya Bea, Gryllus Samu és Bolya Mátyás azonos című CD-je alkotja, amelyet a Duna Táncműhely Juhász Zsolt és Horváth Zsófia koreográfiáival, Juhász Zsolt rendezésében vitt színre. A magyar népdalokból és folklórkincsünk szimbólumaiból inspirálódó gyermekelőadás egy szerelmi történetet mesél el, ugyanakkor bevezeti a gyerekeket a népzene és néptánc világába, elbűvöli őket a néptánc motívumait felhasználó, ám azokat újrafogalmazó táncokkal.
Előadók: Kálmán Lilla, Kenéz Enikő, Kriston Fruzsina, Fehértóy Zsanett, Reszneki Virág, Bódi Dávid, Szabó Csaba, Szabó Tamás, Kuzma Péter, Kanozsai Ákos, Bonifert Katalin.
Zene: Palya Bea, Gryllus Samu, Bolya Mátyás
Jelmeztervező: Libor Katalin
Fénytervező: Lendvai Károly
Koreográfia: Horváth Zsófia, Juhász Zsolt
Rendező: Juhász Zsolt
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus és modern színpadi eszközök bevonásával készülő családi, táncszínházi előadása.
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg.
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem…
A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
