„Könyvünk meséi egy öreg bőröndben laknak, a bőrönd egy limlomos kamrában, a kamra egy toronyház tetején, ott, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog. Reggelenként kinyílik a bőrönd és kilép belőle a Kockásfülű nyúl. Távcsövével a kéményhez ugrándozik, hogy onnan lesse meg, vajon mit csinálnak barátai. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 1. szombat, 15:00
Egy születésnapra mindenki nagy várakozással készül: a szülinapos a vendégeket - a vendégek a szülinapost szeretnék boldoggá tenni. De mi történik, ha minden előkészületbe hiba csúszik: ha az ünneplő pulcsi nem megy a fejre, ha az ajándékdoboz nem méltóztatik beleférni a neki szánt csomagolásba, ha a cukrászmester grandiózus tortája a tányérok helyett a földön landol? Egy dolog: a Kockásfülű nyúl jön és segít!
A Pannónia Filmstúdió ikonikus rajzfilmhőséről - a Kockásfülű nyúlról – és barátairól szóló sorozat nagy sikerrel futott 1977-es megszületésétől a magyar televízión, majd a világ 90 országában. Az animációs mese rendezője Richly Zsolt, a történetek szerzője Marék Veronika volt, zenéjét Balázs Árpád komponálta. A propeller fülekkel rendelkező bájos segítőt, a vadóc Krisztát, az álmodozó Menyust, a butuska Kistöfit és a rosszcsont Mozdonyt most a Győri Balett színpadán láthatják viszont kicsik és nagyok.
Ajánlott korosztály: 0-5 év
Táncolják:
A Kockásfülű nyúl: Nagy Franciska
A vadóc Kriszta: Joó Lea Napsugár
Az álmodozó Menyus: Nikolas Askonidis
A kicsi és butácska Kistöfi: Borna Cicak
A nagydarab, vásott fiú, Mozdony: Gémesi Máté
Asszisztens: Szalai Judit
Zene: Balázs Árpád és mások műveiből montázs
Jelmez, díszlet: Váray Ibolya
Jelmezfelelős: Nagyné Vass Katalin
Az eredeti művet írta: Marék Veronika
Figurák: Richly Zsolt
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
„A(z) A Kockásfülű nyúl című gyermekdarab bemutatása szakmai program megvalósítását 2024. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.”
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
