„Könyvünk meséi egy öreg bőröndben laknak, a bőrönd egy limlomos kamrában, a kamra egy toronyház tetején, ott, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog. Reggelenként kinyílik a bőrönd és kilép belőle a Kockásfülű nyúl. Távcsövével a kéményhez ugrándozik, hogy onnan lesse meg, vajon mit csinálnak barátai.”
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 1. szombat, 15:00
Egy születésnapra mindenki nagy várakozással készül: a szülinapos a vendégeket - a vendégek a szülinapost szeretnék boldoggá tenni. De mi történik, ha minden előkészületbe hiba csúszik: ha az ünneplő pulcsi nem megy a fejre, ha az ajándékdoboz nem méltóztatik beleférni a neki szánt csomagolásba, ha a cukrászmester grandiózus tortája a tányérok helyett a földön landol? Egy dolog: a Kockásfülű nyúl jön és segít!
A Pannónia Filmstúdió ikonikus rajzfilmhőséről - a Kockásfülű nyúlról – és barátairól szóló sorozat nagy sikerrel futott 1977-es megszületésétől a magyar televízión, majd a világ 90 országában. Az animációs mese rendezője Richly Zsolt, a történetek szerzője Marék Veronika volt, zenéjét Balázs Árpád komponálta. A propeller fülekkel rendelkező bájos segítőt, a vadóc Krisztát, az álmodozó Menyust, a butuska Kistöfit és a rosszcsont Mozdonyt most a Győri Balett színpadán láthatják viszont kicsik és nagyok.
Ajánlott korosztály: 0-5 év
Táncolják:
A Kockásfülű nyúl: Nagy Franciska
A vadóc Kriszta: Joó Lea Napsugár
Az álmodozó Menyus: Nikolas Askonidis
A kicsi és butácska Kistöfi: Borna Cicak
A nagydarab, vásott fiú, Mozdony: Gémesi Máté
Asszisztens: Szalai Judit
Zene: Balázs Árpád és mások műveiből montázs
Jelmez, díszlet: Váray Ibolya
Jelmezfelelős: Nagyné Vass Katalin
Az eredeti művet írta: Marék Veronika
Figurák: Richly Zsolt
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
„A(z) A Kockásfülű nyúl című gyermekdarab bemutatása szakmai program megvalósítását 2024. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.”
Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
