Összes kategória

2026. februárjában a Duna Táncműhely új bemutatóval jelentkezik A hetedik címen, amelyet a társulat művészeti vezetője, Juhász Zsolt koreografál és rendez hét fiatal néptáncossal közös műhelymunkában. A közös munkát kezdeményező táncosok száma ihlette a koreográfust arra, hogy József Attila A hetedik c. versét tegye meg a darab alapjává, ugyanakkor az alkotás erősen inspirálódik a hetes szám általánosabb szimbolikájából is.

A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állított színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.

Orkán, szörnyű szélvész, vihar repíti be a térbe (a jelenbe? a valóságba?) a darab szereplőit, majd tovább sodorná őket (vissza a múltba vagy a tovább, a jövőbe?), de megvetik a lábukat, megkapaszkodnak (mibe? egymásba? az emlékeikbe? a vágyaikba?) és maradnak, maradni akarnak (hol? hol is vagyunk?).

Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen érzékeny, intim, mély állapotba kerülni. Ebben a pillanatban valami igazán fontos, valami lényegi történik. Belül valami megmozdul, megváltozik.

FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.

A 20 éves fennállását ünneplő Gangaray Dance Company legújabb produkciója, a Down, egy misztikus utazásra invitálja a nézőket az érzelmek mélységeibe. A történet nélküli darab a zene erejével ragadja magával a közönséget, a Gangaray Experimental Music hipnozikus dallamai pedig megelevenednek a táncművészek lenyűgöző mozdulataiban. A női energia által vezérelt koreográfia a Gangaray védjegyévé vált lendülettel és eleganciával repíti a nézőket egy különleges élménybe.

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a csalódásoktól.

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.

Bodrogközi rabvágás, sváb farsangtemetés, mohácsi busójárás, zsidó purim, palóc kiszézés, cigányok zöldágjárása, rábaközi májusfaállítás, kalotaszegi juhmérés – a hiánypótló előadás a farsang végétől májusig öleli fel hagyományainkat, jeles napjainkat.

Az emberré lett fabáb, Pinokkió kalandos története egy olyan tanmese, amelyet a világon szinte mindenhol ismernek, felnőttek és gyerekek egyaránt.

"Olyanok vagyunk mi is, mint
Az álmok anyagja: kurta életünk
Keretje álom."
(Szász Károly fordítása)

Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”

Örök idők óta, amióta a világ világ, a kérdés mindig ugyanaz: merre, honnan, hova és miért? Honnan, hova tart a világ, honnan, hova tart a lélek, honnan jövünk és merre tartunk? Ezek az elemi, ám nehezen megválaszolható rejtélyek ugyanúgy foglalkoztatták az ősi India költőit, mint az ő verseiket, filozófiai szövegeiket fordító, értelmező, feldolgozó magyarokat.

Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.

Az alkotók célja, hogy a néptánc és a komplex színházi nevelési előadások formanyelvének ötvözésével lehetőséget adjanak a középiskolásoknak arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket és testüket a felkínált problémakör közös értelmezésen és cselekvésen keresztüli vizsgálatának szentelhessék, fejlesszék aktív értelmi és érzelmi kifejezőkészségüket.

Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az éneknek, a táncnak, a születésnek és a meghalásnak… Óriás-gyermekek apáink, nagyapáink válláról szemlélték a világot. Mi is ezt a régről jövő tudást szeretnénk közvetíteni az ő segítségükkel, táncban, muzsikában megmutatva.

"Bolond Atyám hívott Psychének,
Ez harmadik kereszt-nevem.
Mindég Amor karjában égek,
A Lélek és a Szerelem
Külön nemválható sohsem
Mígmásúlásiban reménylek,
Hívságos forgalomban élek,
Tarka s vidámaz életem;
S ha majdan eggyszer tsendre térek,
Nem forgok többé: meg-lelem,
Hogy Szerelemre vált a Lélek
S Lélekre vált a Szerelem.” Weöres Sándor

Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.

Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.

Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus több évtizedes alkotó munkájának formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely szűnni nem akaró inspirációt jelent az idén Kossuth-díjjal kitüntetett művész számára. Az egy egész életutat összegző műsorban megannyi ihlető érzelemre komponált tematikus koreográfiák és a magyar néphagyomány iránti szenvedélyről tanúskodó előadásrészletek kerülnek bemutatásra.

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek;
miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”

Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10.00-tól 12-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.

A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban.


A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell!

Alkotó táncművészek:

Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna

Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid
Díszlet: Duda Éva
Jelmez: Kiss Julcsi
Fénytervező: Pető József
Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia
Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya
Produkciós vezető: Huszár Ágnes
Rendező-koreográfus: Duda Éva

Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.

Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió

Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel