Drakula utolsó tánca
Drakula utolsó tánca - tánc-szín-játék
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Drakula utolsó tánca - tánc-szín-játék
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. április 28. péntek, 19:00
Drakula gróf szerepében: Zsuráfszky Zoltán és Sánta Gergő
Közreműködik: Keresztes Ildikó és Novák Péter
Drakula történetét szinte az egész világon ismerik. A legtipikusabb magyar, illetve román mitikus lényként ismert vámpír legendájáról még azok is hallottak, akik egyébként azt sem tudják, hogy hol található a térképen a vadregényes Transsylvania, ahol Drakula gróf hihetetlen meséje született.
A klasszikus Drakula történettől eltérően, a néptáncegyüttes meséje egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik, ahova furcsa vándor- mutatványosok érkeznek… A környéken félelem tölti el az embereket a vérszomjas vámpírról szóló hírek hallatán; férfiak szerelmüket, apák lányaikat féltik a titokzatos vámpírtól, aki mágnesként vonzza magához a megbűvölt asszonyokat, s szívja el éltető, friss „energiájukat”.
Az öreg és örökké kiéhezett „vérszívó vámpír” fiatal nők friss vérétől nyer mindig új energiát, s válik maga is fiatallá; legalábbis ideig – óráig… addig, amíg az elrabolt energia képes fiatalon tartani; ha az elfogy, újra roskatag öregemberré válik, s kénytelen újabb és újabb zsákmány után nézni…
Drakula gróf lenyűgöző meséjét az erdélyi népzene csodálatos világa, az Erdélyben élő népek táncainak gazdag és egyedülálló virtuozitása teszi „varázslatos” élménnyé a néptáncegyüttes folklór műsorában.
Forgatókönyvíró, dramaturg: Vincze Zsuzsa
Zene: Rossa László, Szabó Dániel
Díszlet: Tóth Kázmér
Jelmez: Vincze Zsuzsa
Szcenika: Kovács Gerzson Péter
A rendező munkatársa: Vincze Zsuzsa
Rendező- koreográfus: Zsuráfszky Zoltán (Kossuth-díjas, kiváló művész)
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
A mevlevi rend szúfi szertartása, a szema az Istenhez való felemelkedés állomásait jelképezi a maga vallásos elemeivel és témáival, amelyekből következően megvannak a maga szabályai és jellemzői. A mevlevi rend Veled szultán és Ulu Arif Cselebi szultán idejétől kezdve szigorúan követte a csak általa gyakorolt szertartás lépéseit, de tagjai Mevlana Dzselaleddin-i Rúmi idején egy bizonyos szabályát figyelmen kívül hagyták. A szabályok Pir Adil Cselebi koráig folyamatos átalakuláson mentek át, napjainkra érték el végleges formájukat.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!