BUDAPESTI BEMUTATÓ Beszélj hozzám / TŰZMADÁR-SZVIT

Beszélj Hozzám

„A tánc egyetemes nyelv. Feltehetőleg azért, mert a test az érzelmek és az emberi kapcsolatok finomságait oly módon tudja kommunikálni, amire a szavak képtelenek, így a szavak valójában csak másodlagos értelmezések. A testbeszéd ösztönös és gyakran az érzelmek első megnyilvánulásaként működő. Alkotói folyamatomnak központi eleme a mozgásnyelv fejlesztése és átformálása. Munkám kiindulópontja a táncosok egymás közti és a közönséggel való kommunikációs nyelvének fejlesztése, mely segít elmélyíteni koreográfiai „vizsgálódásomat” a Pécsi Balett táncművészeivel. A nyelvi határok és a hatékony kommunikációs eszközök megkeresése jelentős tényezője volt előző pécsi koreográfiám, „A Jó és a Rossz kertjében” munkafolyamatának is. Célom, újra felfedezni ezeket a fogalmakat ugyanazokkal a táncművészekkel, most már a tiszta tánc keretein belül.”

Cameron McMillan

Zene: J. S. Bach

Jelmez: Kiss Julcsi

Koreográfus: Cameron McMillan

Táncolják:

Czebe Tünde Harangozó-díjas, Kócsy Mónika, Nagy Írisz, Szécsi Theodóra, Ujvári Katalin, Vincze Brigitta, Kerekes Soma Lőrinc, Koncz Péter, Matola Dávid, Molnár Zsolt, Szabó Márton, Tuboly Szilárd

Pécsi Balett: Tűzmadár – szvit

A tűzmadár című táncjátékát Sztranvinszkij Gyagilev balettegyüttese számára írta. A szövegkönyv alapja egy orosz mese volt. A gonosz varázsló Kascsej király birodalmában fogva tartja a hercegnőket. A cárevics vadászat közben elfogja a tűzmadarat, de vergődő könyörgésének engedve megkegyelmez neki. A tűzmadár jutalmul egy tollát nyújtja neki, amellyel veszély esetén a herceg segítségül hívhatja őt. Az éjszaka leple alatt a fogva tartott hercegkisasszonyok Kascsej kertjében, az aranyalmafa alatt táncolnak, amikor a herceg megpillantja szíve választottját. Kascsej uralmának a herceg a tűzmadár segítségével vet véget. Így válik a tűzmadár a halálon győzedelmeskedő élet madarává. A darab az 1910-es párizsi bemutatón óriási sikert aratott, és azonnal meghozta a világhírt a fiatal zeneszerző számára, aki a táncjátékból később zenekari szvitet komponált, amelyet kétszer is átdolgozott. Sztravinszkij zenéje a mese hangulatához igazodik.

Molnár Zsolt a szvit műfajához illeszkedően négy táncművésszel táncoltatja el a történetet. Így tud majd a színpadon egyenrangúan megjelenni és helyet kapni egyszerre a tánc és a zene; ezáltal a társművészetek egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve nyújtanak majd különleges, maradandó élményt.

„ A jó és a rossz, a fekete és a fehér, a pozitív és a negatív ellentétes energiáinak folyamatos kölcsönhatása határozza meg és irányítja életünk és világunk működését. A tűzmadár meséje is a két ellenpólus küzdelméről szól és az emberek harmónia iránti örök vágyáról. Koreográfiámban ennek az örök harcnak az egyre fokozódó intenzitását hangsúlyozom, de hiszek abban, hogy a jónak ma is győzedelmeskednie kell a gonosz fölött.” Molnár Zsolt

Zeneszerző: Igor Sztravinszkij

Díszlet- és jelmeztervező: Tresz Zsuzsa

Koreográfus: Molnár Zsolt

Tűzmadár: Szabó Márton

Kascsej: Kerekes Soma Lőrinc

Carevna: Ujvári Katalin

Iván Cárevics: Tuboly Szilárd