Életünk során milliónyi áldozatot hozunk különböző dolgok miatt, a legfőbb lemondás talán mégis a közvetlen családtagjainkért történhet. Hol lehet a határa annak a kényszerű áldozathozatalnak, amit a gyerekünk jobb életéért teszünk? Meddig tartható fent ez a feszített állapot, és melyik az a pont, amin túl már nem képes az ember semmiféle lemondásra?
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 17. péntek, 19:00
Örkény klasszikusa mutatja számunkra az utat e válaszok felé. Táncszínházi előadásunkban rendkívüli szerepet kap a test kifejező ereje, amely sokszor a humor, máskor a nyomor és a kín forrását jelenti. A darab szereplői a drámai szövegből jól ismert különleges karakterek testi-lelki kivetülései a térben. A szerepformálás fizikális lehetőségei, a mimika és a mozdulatok energiája meséli el ezt az örökérvényű történetet, egy sajátos dramaturgiai vonalvezetéssel a néptánc és népzene nyelvén.
Az előadásban különböző népi énekek és csujogatások csendülnek fel, amelyek dramaturgiai funkciója a történet érthetőségében ragadható meg. Olyan „szövegtest” készült az adott mozgásanyaghoz, amely az archaikus népi énekeink szövegéből táplálkozva néhol tovább gördíti, máshol kommentálja, vagy, akár öniróniával tele, kifigurázza az eseményeket. A koreográfiák kifejező ereje, a történet fanyar humora, a karakterek humánus és torz oldala, a szent és profán elemek kettőssége mind az előadás szerves részét képezik.
Célkitűzésünk egy néptáncszínházi kísérlet létrehozása, amely egy közismert történeten alapul, a fekete humort nem mellőzi, szórakoztató, miközben kiábrándít, feltölt, de legfőképpen gondolatokat ébreszt a nézőben.
Előadja a Bekecs Néptáncszínház tánckara a következő szereposztásban:
Őrnagy: Benő Barna-Zsolt
Tót Lajos: Mészáros Zoltán
Mariska: Kinda Boglárka
Ágika: Ritziu Ilka-Krisztina
Postás: Nagy-Keresztesi Tamás
Gizi Gézáné: Fülöp Eszter
Elegáns őrnagy: Suba Róbert
Tomaji plébános: Siklodi Csaba
Cipriani professzor: Ördögh Géza
Szűz Mária, Kántorné: Samu Etel-Imola
A falu népe/dobozolók: Fülöp Eszter, György Anita, Györfi Alíz, Mészáros Tünde, Mikesi
Júlia, Nagy-Keresztesi Tamás, Ördögh Géza, Siklodi Csaba, Suba Robert, Vass Tünde
Rendező – koreográfus: Györfi Csaba
Koreográfusok: Farkas Ágnes, Farkas Tamás
Zeneszerző: ifj. Csoóri Sándor
Díszlettervező: Szőke Zsuzsi
Jelmeztervező: Lokodi Aletta
Jelmezkivitelező: Antal Mónika
Videó montázs: Izsák Előd
Fény: Aszalos Attila-Levente
Hang: Kovács Andor
Technikai munkatársak: Magyari Attila, Nám Nórbert-Nimród, Gresa Dávid, Vass Alpár-Norbert
Igazgató: Benő Barna-Zsolt
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátékában egymás ellen fordulnak testvérek, fiatalok szerelmesek lesznek egymásba, nevetnek és sírnak, álalakba bújnak, elvesztik majd újra megtalálják egymást, és felbukkan egy szomorú bohóc is, akinek mindenkiről megvan a véleménye.
A Duda Éva Társulat előadásainak legszebb pillanatait élhetik át egy különleges szilveszteri összeállításban!
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
