Felgyorsult, elgépiesedő, az emberi érzelmek jelentőségét deminuáló, produkció- és fogyasztásorientált 21. századunkban nehezen találnánk még egy emberi érzést, érzelmi állapotot, mely az ember nembeli lényegének ilyen fontos attribútuma maradt volna.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. június 25. vasárnap, 19:00
Az emberré válás évmilliós fejlődéstörténetében az életösztön és a fajfenntartás DNS-spirálba kódolt, felülírhatatlan parancsa mellett elsősorban a munka, a gondolkodás, és az érzelmek megjelenése emeli a homo sapienst az állatvilág hatalmas piramisszerkezetének csúcsán álló főemlősök fölé.
A teremtés vagy az evolúció ismételhetetlen, ám lényegileg bizonyíthatatlan, egyszeri és egyedi csodája gyönyörű képességünk, a szeretni tudás. Ennek megmagyarázhatatlan működésű, erejű, hatalmú, összetettségű érzelemkomplexuma a szerelem, melynek birtoklása az ésszel fel sem fogható univerzum végtelen határain belül csakis és egyedül az embernek adatott meg.
Férfi – Emődi Attila
Nő – Ellenbacher Kamilla
Szerelmes ifjú-1 – Plita Márk
Szerelmes lány-1 – Forczek Janka
Szerelmes ifjú-2– Varga Dániel
Szerelmes lány-2 – Anna Manetti
Manó – Fodor Sára
Tündér – Suba János
Állat – Szalai-Bordás Ádám
Virág – Martina Tizzi
Játékmester: Baráth Zoltán
Emberek, lények , Férfiak, nők – GG Tánc Eger táncművészei
Dramaturg: Pinczés István
Zene: Montázs- Zombola Péter Erkel-, és Bartók-Pásztory-díjas /ROAD Zenekar
Fénytervező: Pető József
Látvány: Topolánszky Tamás
Szcenika: Engler Imre, Fodor Zsolt
Jelmeztervező: Kiss Kata
Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Újhelyi Réka
Koreográfus-rendező: Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósul meg.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
Két megtévesztően hasonlatos bőrönd nem a megfelelő kezekbe kerül. Ezzel egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
