A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 28. Oktober 2025 19:00
A szerelmi háromszög a két gyerekkori barát Decsi Sándor és Lacza Ferkó, illetve Sándor szerelme, Klári között irodalmilag közismertnek mondható. De különleges lesz, ahogy a hortobágyi vérmérséklete és értékrendje elkezdi irányítani a konfliktust. A regény szereplőinek Jókai szinte természeti minőségeket ad: Sándor szenvedélyes, határozott, mint a lovak; Ferkó óvatos, fegyelmezett, mint a bika; Klári ritka és különös, mint a sárga rózsa.
Az előadás alaphangulatát meghatározzák a pásztorság magányának csendjei, a pásztor-férfiban dúló feszültségek, a némaságból súlyosan megfogalmazott szavak, az ember és a körülötte élő természet karakter-formáló viszonya. Az előadás alkotóit éppen ezek a szimbolikus, a görög drámákra emlékeztető toposzok inspirálták. Így a Sárga rózsa című előadás ezeknek az ősi történeteknek, jelentéseknek és erőknek a hullámzása. És ennek a hullámzásnak mi tudna jobb hordozója lenni, mint a Hortobágy népdalai, néptáncai és népviselete? A szemünk előtt bomlanak ki a szerelmi tragédia szálai, és oldódik meg minden a maga rendje szerint – ahogy az életben is ismerjük.
Klári, Sárga rózsa – Gagyi Orsolya
Decsi Sándor, csikósbojtár – Bíró Szabolcs
Lacza Ferkó, gulyásbojtár – Kovács Szabolcs Zoltán
Csikós számadó – Duka Szabolcs
Sorozó tiszt – Fall Szabolcs
Kiképző őrmester – Bíró Nimród Olivér
Kuruzsló cigányasszony – Kásler Magda
Cigánylányok – Borsos Orsolya, Szász Nóra, Török Réka, Törzsök Zsuzsánna
Csikós bojtárok – Bartha Szabolcs Árpád, Török László
Gulyás bojtárok – Füzesi Nándor Albert, György Károly, Szász Róbert Attila, Török Attila
Lányok – Boér Timea, Borsos Orsolya, Nagy Gabriella, Ötvös Orsolya, Szántó Adél, Törzsök Zsuzsánna
Asszonyok – Kásler Magda, Ferencz Erika, Szász Nóra, Török Réka
Zenészek – Moldován-Horváth István hegedű, Ficzus László hegedű, Gyárfás Róbert klarinét, Kisfaludi János brácsa, citera, Bakos Barna Attila nagybőgő
Dramaturg – Györfi Kata
Zenei összeállítás – Könczei Árpád
Jelmezkészítés – Soós Margit, Szász Zsuzsa, Szélyes Andrea
Táncoktató – Majer Tamás
Táncoktató, rendező asszisztens – Könczei Villő
Díszlettervező – Csiszér Csilla
Rendező-koreográfus – Könczei Árpád
Tánckarvezetők – Kovács Szabolcs-Zoltán, Kásler Magda
Kinevezett igazgató – Moldován-Horváth István
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
Puha, fehér hótakaró borította be az erdőt, s a békésen szállingózó hópelyhek tánca közben az állatok izgatottan készülődnek a karácsonyra. Mindezalatt – a mackók szokásához híven – Vackor is a téli álomra készülődik, ám mikor bebújik az ágyba egy gyönyörűen tündöklő csillagra lesz figyelmes, mily ragyogót még sohasem látott.
A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
