Az élet nevű mókuskerékben egymás mellett, de magányosan vergődő négy alakot a bármikor bárhonnan rájuk zúduló csapások lehetősége és a változtatás lehetetlensége, az állandósult félelem köti össze. Így aztán csak behúzott nyakkal legénykednek, kiszolgáltatott bábként téblábolnak saját sorsukban, egészen addig, amíg a felvillanó fények ki nem jelölik nekik a menekülés útját…
NOIR
Kovács Gerzson Péter / TranzDanz
Időtartam 60 perc
Az élet nevű mókuskerékben egymás mellett, de magányosan vergődő négy alakot a bármikor bárhonnan rájuk zúduló csapások lehetősége és a változtatás lehetetlensége, az állandósult félelem köti össze. Így aztán csak behúzott nyakkal legénykednek, kiszolgáltatott bábként téblábolnak saját sorsukban, egészen addig, amíg a felvillanó fények ki nem jelölik nekik a menekülés útját” …
„Groteszken elrajzolt színpadi teremtményei bármely panoptikumban felidéznék eredetijüket, a mindennapjainkból jól ismert, ízléstelen smukkokban páváskodó újgazdagoktól a rémült kisemberek és a sunyi törtetők során át a felszínesen, de kurzusképesen magyarkodókig.
Fuchs Lívia: KGP
"(…) de ami valamennyiőjüket, akiket odakint ért, a legmélyebben megdöbbentette, az a csepegő eső volt, mert ez is megállt, egyszerűen megállt az eső az esőben, a cseppek maradtak, ahol éppen voltak, a levegőben, lejjebb vagy följebb, mindegy, ezernyi és tízezernyi és százezernyi csepp állt abban a pillanatban ég és föld között, és nem hullott tovább…és ha valami aztán maradt is bennük mindabból, ami történt, az semmi más nem volt, csak félelem, egy félelem, mely már csak emlékezett az iménti félelemre (...)"
(Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér)
Táncosok: Gera Anita, Takács László Lacek, Tókos Attila, Csuzi Márton
Zene: Kovács Jeromos
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
A Bozsik Yvette Társulat legújabb táncelőadása a humor, a groteszk, az abszurd, a…
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …”…
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
