Az élet nevű mókuskerékben egymás mellett, de magányosan vergődő négy alakot a bármikor bárhonnan rájuk zúduló csapások lehetősége és a változtatás lehetetlensége, az állandósult félelem köti össze. Így aztán csak behúzott nyakkal legénykednek, kiszolgáltatott bábként téblábolnak saját sorsukban, egészen addig, amíg a felvillanó fények ki nem jelölik nekik a menekülés útját …
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 19. kedd, 19:30
NOIR
Kovács Gerzson Péter / TranzDanz
Időtartam 60 perc
Az élet nevű mókuskerékben egymás mellett, de magányosan vergődő négy alakot a bármikor bárhonnan rájuk zúduló csapások lehetősége és a változtatás lehetetlensége, az állandósult félelem köti össze. Így aztán csak behúzott nyakkal legénykednek, kiszolgáltatott bábként téblábolnak saját sorsukban, egészen addig, amíg a felvillanó fények ki nem jelölik nekik a menekülés útját” …
„Groteszken elrajzolt színpadi teremtményei bármely panoptikumban felidéznék eredetijüket, a mindennapjainkból jól ismert, ízléstelen smukkokban páváskodó újgazdagoktól a rémült kisemberek és a sunyi törtetők során át a felszínesen, de kurzusképesen magyarkodókig.
Fuchs Lívia: KGP
"(…) de ami valamennyiőjüket, akiket odakint ért, a legmélyebben megdöbbentette, az a csepegő eső volt, mert ez is megállt, egyszerűen megállt az eső az esőben, a cseppek maradtak, ahol éppen voltak, a levegőben, lejjebb vagy följebb, mindegy, ezernyi és tízezernyi és százezernyi csepp állt abban a pillanatban ég és föld között, és nem hullott tovább…és ha valami aztán maradt is bennük mindabból, ami történt, az semmi más nem volt, csak félelem, egy félelem, mely már csak emlékezett az iménti félelemre (...)"
(Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér)
Táncosok: Gera Anita, Takács László Lacek, Tókos Attila, Csuzi Márton
Zene: Kovács Jeromos
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak…
Shakespeare egyik legismertebb vígjátékában egymás ellen fordulnak testvérek, fiatalok szerelmesek lesznek egymásba, nevetnek és sírnak, álalakba bújnak, elvesztik majd újra…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
