Cuhorka Emese és Molnár Csaba 2010 óta dolgoznak együtt különböző formációkban. Első közös önálló alkotásukban azt kutatják, hogyan rendelődik alá a test külső és belső erőknek, hogyan tárgyiasul, formálódik, s válik az érzékeltetés eszközévé.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 29. péntek, 17:30
Mechanikus képek a kollektív tudattalanból. Jelenés áradat, amelyben az emberiség állapotai összekeverednek. Utazás, amely az automatizmus révületén át közelít az állandó tenni, hatni akarás ösztönös kényszeréhez.
A darabobjektíven veszi szemügyre, hogyan lesz a test önmagunk és mások mestermunkája, a tudatos és tudattalan demonstrációk felülete. A tánc ezúttal nem szubjektív önkifejezés, hanem egy sajátos eszközkészlet elszemélytelenített alkalmazása. Az alkotók kiindulópontja a Bauhaus eszme. Saját testüket egy funkcionális, gépies, ugyanakkor érző egységként mutatják be. Arra keresik a választ, milyen jelentéseknek tud hiteles felületet adni a táncos teste a rárakódott szerepek és feladatok terhe alatt. Tekinthetünk-e a testre úgy, mint hatni képes, autonóm entitásra?
Az előadás a dunaPart - Kortárs Előadóművészeti Platform keretében valósul meg.
Alkotók és előadók: Cuhorka Emese, Molnár Csaba
Zeneszerző: Gryllus Ábris
Fény: Dézsi Kata
Jelmez, kellék: Vass Csenge
Mentor: Fülöp László
Adminisztrátor: Básthy Ágnes
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.
A Pécsi Balett repertoárján mindig is szerepeltek a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító balettek. Kiemelt feladatuknak tekintetik a táncszerető és a táncot értő fiatal közönség művészeti nevelését.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a…
Puha, fehér hótakaró borította be az erdőt, s a békésen szállingózó hópelyhek tánca közben az állatok izgatottan készülődnek a karácsonyra.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
