Cuhorka Emese és Molnár Csaba 2010 óta dolgoznak együtt különböző formációkban. Első közös önálló alkotásukban azt kutatják, hogyan rendelődik alá a test külső és belső erőknek, hogyan tárgyiasul, formálódik, s válik az érzékeltetés eszközévé.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. november 29. péntek, 17:30
Mechanikus képek a kollektív tudattalanból. Jelenés áradat, amelyben az emberiség állapotai összekeverednek. Utazás, amely az automatizmus révületén át közelít az állandó tenni, hatni akarás ösztönös kényszeréhez.
A darabobjektíven veszi szemügyre, hogyan lesz a test önmagunk és mások mestermunkája, a tudatos és tudattalan demonstrációk felülete. A tánc ezúttal nem szubjektív önkifejezés, hanem egy sajátos eszközkészlet elszemélytelenített alkalmazása. Az alkotók kiindulópontja a Bauhaus eszme. Saját testüket egy funkcionális, gépies, ugyanakkor érző egységként mutatják be. Arra keresik a választ, milyen jelentéseknek tud hiteles felületet adni a táncos teste a rárakódott szerepek és feladatok terhe alatt. Tekinthetünk-e a testre úgy, mint hatni képes, autonóm entitásra?
Az előadás a dunaPart - Kortárs Előadóművészeti Platform keretében valósul meg.
Alkotók és előadók: Cuhorka Emese, Molnár Csaba
Zeneszerző: Gryllus Ábris
Fény: Dézsi Kata
Jelmez, kellék: Vass Csenge
Mentor: Fülöp László
Adminisztrátor: Básthy Ágnes
Vedd fel a tempót! Kilégzés-belégzés, egyik láb a másik után. Gyorsabban. Még gyorsabban. Pörgesd fel magad és nyomás! Gyerünk, mert nem lesz meg minden. Hopp hopp hopp, hajrá hajrá! ... Most meg mi történt? Leestél, lefagytál, szétszakadtál, ütköztél, eltörtél, beakadtál, lemerültél, megálltál? És hogyan tovább?
A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem…
Erik Satie zeneműveit sok helyen és sokszor hallhatjuk. Finom dallamai mély, szinte meditatív világa mindenkit magával ragad. Népszerűsége ellenére mégis…
Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus több évtizedes alkotó munkájának formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely szűnni nem akaró inspirációt…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
