A történetet Lúdanyó meséli el nekünk, miközben hazafelé tartanak ludacskáival. Sorra megelevenednek szemünk láttára a mesék: először Csipkerózsikát láthatjuk, aki az átok után a várva várt királyfi csókjára ébred. Majd könnyed keringő dallamára talál egymásra a Szépség és a Szörnyeteg. Azután elutazunk egy távoli helyre..
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 14. November 2020 11:00
Lúdanyó meséi • PR-Evolution Dance Company
Gyermekelőadás 40 percben, 1 felvonásban
„Ravel elvarázsolt világon uralkodik. Olyan világon, amelyet gyermekek, istenek, tündérek, gyengéd állatok, fantomok, lelketlen óriások és örökké járó órák népesítenek be.”
A Lúdanyó meséi (franciául Mamère l'Oye) Maurice Ravel francia zeneszerzőműve. Eredetileg négykezes zongoradarabnak íródott, majd balett készült belőle. Ravel baráti köre, az Apacsok francia impresszionista csoport Ida és Cipa Godebskinél gyűlt össze, hogy a kor zenei- esztétikai kérdéseit megvitassák. A gyermektelen, egyedülálló Ravel gyakran eltűnt a társaságból, és a családkét gyermeke, Jean és Mimie szobájában mesélt. Innen jött az ötlet, hogy írjon egy zongoradarabot, amihez végül Charles Perrault 1696-ban megjelent mesegyűjteménye adta a kiinduló alapot.
A bemutató nagy sikert aratott, aminek hatására Ravel elkészítette a darab zenekarra valóhangszerelését, sőt a Théâtre des Arts igazgatója javaslatára balettet írt belőle.Ehhez a viszonylag rövid kamaradarabot ki kellett egészítenie egyéb tánctételekkel is. Az így félórássá bővült balett változat Csipkerózsika központi alakja köré szerveződött. Az 1912-es bemutatón Vaclav Nyizsinszkij, a kor legnagyobb táncosa szerepelt,aki még később is élete egyik legkedvesebb szerepének tartotta: „Ravel zenéjére táncolni felemelő érzés; ritkán érzem magam olyan otthonosan, mint ebben a szerepemben.”
A történetet Lúdanyó meséli el nekünk, miközben hazafelé tartanak ludacskáival. Sorra megelevenednek szemünk láttára a mesék: először Csipkerózsikát láthatjuk, aki az átok után a várva várt királyfi csókjára ébred.
Majd könnyed keringő dallamára talál egymásra a Szépség és a Szörnyeteg.
Azután elutazunk egy távoli helyre, ahol Csúnyácska császárné táncol apró emberkékkel, mielőtt a szerelem hatalma ismét boldogságot hoz.
A mese végén, mintha Tündérországba kerülnénk, a ludacskák kis tündérekként jelennek meg, minden szép és jó lesz, így ér véget Lúdanyó meséje.
Előadja:
Lúdanyó: Haumann Petra
Ludacskák: Bakonyi Jusztina, Guzmics Petra/ Hoffmann Luca, Füzesi Csongor/ Nagy Csaba Mátyás, Kőnig István
Videó: Nagy Dániel
Jelmez: Nemes Nóra
Koreográfus: Nemes Zsófia
A szerelem arcai, mélyen gyökerezik Márai Sándor három ikonikus művében: A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka és Válás Budán. Ezek a művek nem csupán irodalmi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert mesterségesen és érzékletesen jelenítik meg a férfi és nő kapcsolatának legmélyebb és legkomplexebb rétegeit, amelyek minden korban és kultúrában aktuálisak. Az előadás ezt a gazdag érzelmi és filozófiai hátteret használja fel arra, hogy színpadra vigye a szerelem univerzális történetét, három jól elkülöníthető, mégis egymásba fonódó képben élőzenével, Márai versekkel.
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.
A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához.
Bármerre járjak is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat már örökre viszem tovább magammal. Az élmények velem jönnek,…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
A kortárs táncelőadás a négy évszak témáját járja körül, utazik és figyeli az emberiség és a természet átalakulását. Amikor a…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
