A lótuszvirág szimbolikus jelentéssel bír, az egyik legkülönlegesebb növény, hiszen élete a sötét és mély sárban kezdődik, abból táplálja magát, sarjad, növekszik, távol az éltető és meleget adó naptól. S bár a sárból fakad, gyökerei a legmocskosabb vizekbe kapaszkodnak önmaga sohasem válik szennyessé, mindig tiszta marad. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. október 9. vasárnap, 19:00
A lótuszvirágot számos kultúra – különösen a keleti vallások - a tisztaság, a megvilágosodás, az önregeneráció és az újjászületés szimbólumának tekintik és tisztelik. A buddhizmus szerint a lótusz a tisztaságot, a spirituális ébredést és a hűséget jelképezi. Buddhát számos esetben lótuszvirágon ülve ábrázolják. E képi megfogalmazás egyértelmű üzenete annak, hogy földi életünk legfőbb célja: a függetlenség az anyagi világtól, felülemelkedés az élet béklyóin, egy fájdalom nélküli világ könnyedsége, azaz a végső megvilágosodás.
Mindezek után nem meglepő, ha különleges élete kapcsán e csodálatos növény szimbolikus jelentéssel is bír. Hiszen születése, mindennapi élete egészen a szirombontásig tökéletes analógiát mutatnak az emberi élet szakaszaival. Mindennapjaink során mindannyian megtapasztaljuk talpunk alatt az egyre csak lefelé húzó sarat. De kiteljesedni, saját életünket virágra borítani csak akkor tudjuk, ha nem engedünk a mindennapi élet nehézségeinek és tiszták tudunk maradni, felül tudunk emelkedni a mindennapi élet szennyén és mocskán. Éppen úgy, mint a lótusz.
A lótusz megmutatja, hogy a zavaros, sötét, gondterhes világból és a legreménytelenebb helyzetből is ki lehet törni és megtalálhatjuk a harmóniát, a lelki békét.
A Kecskemét City balett sajátos koreográfiai nyelvezetét erős színházi érzékenység, a szabad asszociáció áramlása, valamint éles szellemesség és találékonyság jellemzi, melyet egyértelműen Barta Dóra karakteres elképzelései és munkái határoznak meg. Barta Dóra rendező - koreográfus mára a Nemzeti Táncszínház egyik ikonikus alkotójává vált. Az általa rendezett kortárs táncszínházi előadásokat évek óta nagy érdeklődéssel és szeretettel követi a műfaj iránt fogékony közönség. Szép emlékeket idéz a „Carmen" (2015) a „Traviata "(2018) vagy akár az „Anna Karenina "(2020) előadások budapesti sikere.
Az új bemutató az alkotóktól megszokott mára már művészi kézjegyükké vált értékeket alapul véve, de ugyanakkor új impulzusokkal kiszélesítve ad még több teret és egy teljesen új dimenziót az alkotni vágyó energiának. A kortárs tánc és mozgásművészet mellett a színpadi produkció egyik igen fontos eleme a díszlet, amely megágyaz a dramaturgiai helyzeteknek, és együttműködik a különböző változási folyamatokkal, jelenetekkel.
Praktikussága mellett fontos cél, hogy művészeti üzenetével hozzáadjon a darabhoz, szabad asszociációknak nyisson teret. Ez a vizuális világ válik majd teljessé a jelmezekkel, térben, időben táncban és bont éppen olyan tisztán és átütőn ragyogó virágot, mint a lótusz.
Táncolják a Kecskemét City Balett tagjai:
Szőllősi Krisztina
Földesi Milán
Nagy Nikolett
Pavleszek László
Varga Lotti
Raj Martin
Salvatore Paonessa
Szigethy Norbert
Gömöri Lara
Emanuele Co
Lajter Eszter
Hoffmann Luca
Bakonyi Jusztina
és vendégművészek
Díszlet: Tihanyi Ildikó, Barta Dóra
Jelmez: Horn Enikő
Dramaturg: Szabó Tamás
Fénytervező: Katonka Zoltán
3D mapping: Bordos László Zsolt
Koreográfusok: Barta Dóra, Szőllősi Krisztina, Nagy Nikolett
Művészeti vezető, projektmenedzser: Barta Dóra
A Kecskemét City Balett a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tánctagozata.
A 20 éves fennállását ünneplő Gangaray Dance Company legújabb produkciója, a Down, egy misztikus utazásra invitálja a nézőket az érzelmek mélységeibe. A történet nélküli darab a zene erejével ragadja magával a közönséget, a Gangaray Experimental Music hipnozikus dallamai pedig megelevenednek a táncművészek lenyűgöző mozdulataiban. A női energia által vezérelt koreográfia a Gangaray védjegyévé vált lendülettel és eleganciával repíti a nézőket egy különleges élménybe.
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet…
A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein…
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
