Gergye Krisztián: Levitáció
Az akasztás, a történelem során számtalanszor alkalmazott kivégzési módszer, amely egyfajta “színházi” jelenet.
Feledi Projekt - Gergye Krisztián: Gravitáció
Feledi János személyére és alkatára készült szóló, Gergye Krisztián Levitáció című előadásának pandant darabja.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 23. csütörtök, 19:30
Gergye Krisztián: Levitáció
Az akasztás, a történelem során számtalanszor alkalmazott kivégzési módszer, amely egyfajta “színházi” jelenet. A gyilkolás színháza, melyet rettentő csodálattal bámult a nép. Az éppen aktuális hatalom, mégis miféle abszurd szcénát volt képes generálni, hogy igazságot szolgáltathasson. Persze csak viszonylagos igazságok léteznek, de a gyilkolás vagy a halál maga nem lehet viszonylagos. A kivégzés, a nép szeme láttára történő “színház”, bár nem a legnemesebb fajta, a halált emeli a porondra, mégsem tiszteli azt.
A nézők a rettenet látványához tapadva mozdulatképtelenné válnak, vagy épp bosszúvágyuk elégül ki, míg a hatalom elrettentő példázattal él, az igazság nevében, vagy a hatalom megtartásáért. Mivel ezek a kivégzettek, nyilván bűnösnek ítéltettek, levitációban ábrázolt tetemük valamiként a bűnüket is átértékelte. Bűnösökből áldozatokká váltak inkább, s mintha Istenhez fordulnának utolsó gesztusukkal. A tetem súlytalanságának illúziója által, mintha a lélek válna láthatóvá, amint épp a túlvilágra távozik. Gergye Krisztián akasztásokról készült dokumentumfotók alapján, számos akvarellt készített, amelyekről a kötelet, mint a halál okát kihagyta. Így az akasztott testek jelenléte felül értékelődött, mondhatni költőivé vált a jelenség, és a testek levitálni kezdtek.
A levitáció olyan jelenség, amely folyton lenyűgözi az emberiséget. Egy olyan kiemelt, vágyott, irigyelt és rettegett állapot, amely a transzcendencia bizonyítékaként gyökerestül felforgatja racionális gondolkodásunkat, amitől óhatatlanul tudatunkba ömlik létezésünk korlátoltsága, emberi mivoltunk kicsinysége és kicsinyessége, emberi hatalmunk korlátozottsága. A levitáció jelenségét csodaként értelmezzük, miszerint értelmezhetetlen számunkra. Mindenkori hatalmi hierarchiában elfoglalt pozíciónk tudatából keresünk rá magyarázatokat. Boszorkányság vagy mágia, varázslat vagy angyali üdvözlet, az ördög vagy Isten megtestesülése, vagy puszta csalás, szemfényvesztés. A büntetés, kivégzés utáni halott test levitációjának gondolata, beidézi a feltámadás gondolatát és a halál utáni büntethetetlenség, vagyis a csoda büntethetetlenségének helyzetét is. Miként a levegőből, úgy a halálból sem visszarángatható az ember. Így lesz igazán zavarba ejtő ez a képzet.
Gergye Krisztián Társulata és a Kőszegi Várszínház közös produkciója
Budapesti premier a Monotánc Fesztivál keretében
Rendező, koreográfus, előadó: Gergye Krisztián
Vetítés: Diena László
Jelmez: Béres Móni
Produkciós vezető: Gáspár Anna
A vetítésben Gergye Krisztián akvarelljei kerültek felhasználásra.
Támogatók: Kőszegi Várszínház, EMMI, NKA
Feledi Projekt - Gergye Krisztián: Gravitáció
Feledi János személyére és alkatára készült szóló, Gergye Krisztián Levitáció című előadásának pandant darabja. A két monotánc önmagában is működő, önállóalkotás, egy estén belül bemutatva, egymásra reflektálva, egymás kontextusát is megteremtik.
A gravitáció, mint emocionális és fizikai jelenség kerül terítékre, színpadra emelve a kiszolgáltatott ember archetípusát.
A gravitáció, egyfajta vágyteljesítő szóló, egy groteszk táncelőadás, amely a gravitáció legyőzésére törekvő ember tragikus szerencsétlenkedésének, önirónikus megfogalmazása. Tekinthető paródiának, illetve a földtől elrugaszkodás képtelenségébe való beletörődésnek, mert amíg az elrugaszkodás, a szárnyalás, az elszállás iranti vágyunk létezik, akár a legnyomorultabb élethelyzetekbe is belesodorva magunkat élünk, addig megadni magunkat a gravitációnak, maga a halál, a földbe olvadás békéje.
Feledi Projekt - Gergye Krisztián: Gravitáció
Alkotó: Gergye Krisztián
Előadó: Feledi János
Jelmez: Henez Mariann, Matisz Gábor
Fény: Hepkó Miklós
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban. A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell! Alkotó táncművészek: Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid Díszlet: Duda Éva Jelmez: Kiss Julcsi Fénytervező: Pető József Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya Produkciós vezető: Huszár Ágnes Rendező-koreográfus: Duda Éva Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg. Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Egy különleges utazásra invitáljuk nézőinket nemzetközi koreográfusaink vezetésével.
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
