HIR-O (16) • Compagnie Pal Frenak

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

S.Concerto Iratxe Ansa és Igor Bacovich koreográfiájában a táncművészek láthatatlan vonalakkal kapcsolódnak egymáshoz, amelyek folyamatosan megszakadnak, hogy aztán újabb és újabb kapcsolatokat alakítsanak ki. Olyan elektromosság árad belőlük, mintha atomokat és molekulákat látnánk, amelyek a hőmérséklettől függően többé-kevésbé hevesen mozognak, hol robbanásszerűen, hol magába fordulóan. Akárcsak az ilyen részecskéket, a táncosokat is mágneses erő köti össze, amelyből nehéz kitörni. És mégis folyamatosan próbálkoznak.

A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.