FlamenKoktél • FlamenCorazónArte Táncszínház
A flamenco ősi tradíciókból táplálkozó, modern művészeti ág, mely a jelen kor meghatározó és kiemelkedő műfaja. több
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. július 17. vasárnap, 20:30
A szenvedélyes táncok, az érzelemdús dallamok és a vérpezsdítő ritmusok szuggesztív erővel hatnak. Az előadó és a közönség közötti mágikus tér az, ahol a Duende életre kelhet. Ez a rejtélyesnek tűnő világ most virágkorát éli. Hasonlóan többágú művészeti ág, akárcsak a jazz, mely képes befogadni különböző hangszereket, stílusokat. A FlamenCorazónArte Táncszínház ezúttal az Andalúziából származó műfajt a latin dallamokkal és a latin-jazz ritmusaival fűszerezi. Az együttes táncművészei Lippai Andrea és Pirók Zsófia, anya és lánya alkotópáros. Andrea, az együttes alapítója, aki művészi pályafutását a Győri Balett magántáncosaként kezdte, elsőként hozott létre flamenco-táncszínházi előadásokat a Nemzeti Táncszínház szervezésében. Lánya, Zsófia első magyarként végzett Sevillában flamenco szakon a Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Az estét különböző műfajok legkiválóbb képviselői, és külföldi vendégművészei kísérik. Az egység a művészet nyelvén jön létre, hiszen a szavakon túli kifejezésünk a lelkünket szólítja meg.
Előadók:
Flamenco gitár: Alex Torres (Peru)
Ének: Mario Ochoa (Honduras)
Ütőhangszerek: Tar Gergely
Klarinét: Cserta Balázs
Zongora: Révész Richárd
Flamenco tánc, koreográfia: Pirók Zsófia
Az évad legjobb pályakezdő táncművésze díj – 2016
Az évad legjobb női táncosa díj – 2019
Flamenco tánc, koreográfia: Lippai Andrea
Harangozó Gyula-díj
EuroPas-díj
Köztársasági Ezüst Érdemkereszt
Magyar Arany Érdemkereszt
Flamenco tánc: Ajtai Krisztina, Flavia Fontanini (Argentina)
Ajánlatunk
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Ajánló
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
