A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 12. vasárnap, 11:00
Maga a mese – alapelemeit tekintve – több ezer éves és eredetileg egy férfi beavatási történet lehetett. A beavatások olyan mély antropológiai szükségszerűségek, amit a modern ember sem tud teljesen nélkülözni. Ezek mellett a történet pontosan leírja a szülői gondoskodás nélkülözhetetlenségét és ez életre felkészítő szerepét minden gyermek életében. Az hogy ez a mi közös történetünk lehessen Eger város gyermekeinek rajzai jelenítik meg a történetet és egyben adják a színpad képet is. Az előadás a tánc a színház és a cirkusz elemeit használva invitálja minden látogatóját erre az előadásra.
Mesélő-Fehérló: Kiss Alexandra
Fehérló: Anna Manetti
Fehérlófia: Plita Márk
Fanyűvő: Varga Dániel
Kőmorzsoló: Emődi Attila
Vasgyúró: Hung-Ming Pan
Koponányi Monyók: Marialura Savino
Királylány 1.: Marialaura Savino
Királylány 2: Ellenbacher Kamilla
Királylány 3: Winkelmayer Zsófia
Griffmadár: Anna Manetti
Sárkány: Szénási Dolli Kata, Marialaura Savino, Ellenbacher Kamilla, Winkelmayer Zsófia, Agárdi Márk, Emődi Attila, Hung-Ming Pan, Varga Dániel
Zeneszerző: Porteleki Áron
Látvány: Falucskai Fanni
Jelmeztervező: Kovács Tímea
Fénytervező: Pető József
Díszlet/Szcenika: Mészáros Máté
Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Hódos Ildikó
Koreográfus: Mészáros Máté
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
