A Fehérlófia az egyik legismertebb magyar elbeszélő költemény, melyet Arany János gyermekei, László és a fiatalon elhunyt Julia jegyezte le, és az Eredeti népmesék című gyűjteményben tettek közzé 1862-ben. Sokan talán Jankovics Marcell gyönyörű, szimbólumokkal teletűzdelt animációs filmjéből ismerik, melyet 1981-ben mutattak be, de még ma is lenyűgöző. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 12. vasárnap, 11:00
Maga a mese – alapelemeit tekintve – több ezer éves és eredetileg egy férfi beavatási történet lehetett. A beavatások olyan mély antropológiai szükségszerűségek, amit a modern ember sem tud teljesen nélkülözni. Ezek mellett a történet pontosan leírja a szülői gondoskodás nélkülözhetetlenségét és ez életre felkészítő szerepét minden gyermek életében. Az hogy ez a mi közös történetünk lehessen Eger város gyermekeinek rajzai jelenítik meg a történetet és egyben adják a színpad képet is. Az előadás a tánc a színház és a cirkusz elemeit használva invitálja minden látogatóját erre az előadásra.
Mesélő-Fehérló: Kiss Alexandra
Fehérló: Anna Manetti
Fehérlófia: Plita Márk
Fanyűvő: Varga Dániel
Kőmorzsoló: Emődi Attila
Vasgyúró: Hung-Ming Pan
Koponányi Monyók: Marialura Savino
Királylány 1.: Marialaura Savino
Királylány 2: Ellenbacher Kamilla
Királylány 3: Winkelmayer Zsófia
Griffmadár: Anna Manetti
Sárkány: Szénási Dolli Kata, Marialaura Savino, Ellenbacher Kamilla, Winkelmayer Zsófia, Agárdi Márk, Emődi Attila, Hung-Ming Pan, Varga Dániel
Zeneszerző: Porteleki Áron
Látvány: Falucskai Fanni
Jelmeztervező: Kovács Tímea
Fénytervező: Pető József
Díszlet/Szcenika: Mészáros Máté
Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Hódos Ildikó
Koreográfus: Mészáros Máté
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
Az Élő Táncarchívum előadásainkban követve a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György táncfilmezéseinek útvonalát, ezúttal Kalotaszeg cifra vidékére látogatunk.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
