Eötvös Péter: Mese • Kulcsár Noémi Tellabor
„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek;
miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”
„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek;
miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. november 16. vasárnap, 19:30
Omar Khajjám, szúfi költősoraiban a mindenség hangjai csengenek, akárcsak a varázsmesékben, amelyek az emberi lét legősibb kérdéseinek titkát kutatják.
Kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk? Milyen életfeladattal születtünk a földre, és ezt hogyan kell teljesítenünk? Lesz-e hozzá elég életbátorságunk? Vihetünk-e magunkkal az útra hamubasült pogácsát?
Rengeteg nehéz kérdés, amelyekre csak ritka kegyelmi pillanatokban sejthetjük meg a választ, például akkor, amikor a mesék, a dallamok és a mozdulatok harmóniájából varázsigék válnak.”
Előadók:
Hován Marcell, Czvikli Fanni, Tran Viktória, Perjési Patrik, Frank Flóra
Zene: Eötvös Péter
Rendező: Kulcsár Noémi, Harangozó Gyula-díjas
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik energiáiból építkezve új alkotói szemlélettel kapcsolódnak a FrenÁk alkotta koncepcióhoz. Az összművészeti, multimediális alkotásban a két, egymást ellenpontozó, egyben egymást kiegészítő rész korunk ellentmondásaira reflektál.
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állított színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.
A Fata morgana gyönyörűen lidérces, apokaliptikus látomás a Teljességből önmagát száműző emberről. Elménket és lelkünket a kezdetektől fertőzi egy gyötrő gondolat: az én-tudat szülte elkülönültség, megosztottság és a bűntudat állandó harcba hajszol a világ ellen. Ez lett az örökségünk, és talán a végzetünk is. E szellemi pandémia oly régóta tart, hogy már észre sem vesszük, hisz beleszületünk. A fájdalmas romlásban azonban ott rejlik az átalakulás csírája – egy belső gyógyír újrafelfedezése: az együttérzés. Az empátia, ami nemcsak gyógyít, de visszaterel az emberi lét legmélyebb, legigazabb állapotához.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!