Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 8. szerda, 19:00
A sorozat forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Ezek a műsorok amellett, hogy bemutatják egy-egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit; lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Az előadások mély és őszinte pillanatainak mindegyike egy- egy vallomás az alkotó elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.
Martin György, a legendás tánckutató és munkatársai Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték fel és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek).
Az ecsedi láp vidékéről a két legtáncosabb falu (Tyukod és Nagyecsed) tánckultúrája mellett a szatmári pásztorok és a cigányság tánckultúráját foglaltuk össze Élő Tánc-Archívumunkban.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara, valamint citerán Makó Péter m.v.
A műsorban részlet hangzik el Móricz Zsigmond Szatmári gyűjtés című írásából. (A hangfelvételen közreműködik Rátóti Zoltán színművész.)
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
A rendező-koreográfus munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, Érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, Kiváló művész
Az előadás után beszélgetés Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, Kiváló művésszel.
Fotó: Kanyó Béla
Egy különleges utazásra invitáljuk nézőinket nemzetközi koreográfusaink vezetésével.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a csalódásoktól. Ám egyikük sem gondolta volna, hogy azon a bizonyos nagyváradi napon, a találkozásuk egy új és szenvedélyes románcot hoz… ami mindkettőjüket magával sodorja és alapjaiban rengeti meg a magyar irodalmat.
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta…
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
