Az Élő Táncarchívum előadásainkban követve a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György táncfilmezéseinek útvonalát, ezúttal Kalotaszeg cifra vidékére látogatunk.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 7. kedd, 19:00
Martin György és munkatársai 1969-ben több, nagy horderejű táncgyűjtést szerveztek Erdélyben és Magyarországon. Az erről készült felvételek meghatározó jelentőségűek a magyar, de az egész európai néptánckutatás történetében is. Kalotaszeg című műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a „türei” (Kalotaszeg) hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek; táncosoknak és zenészeknek, akik megőrizték és továbbadták nekünk csodálatos táncaikat, feledhetetlen zenei kultúrájukat.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara
Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Díszlet: Ambrus Sándor
Művészeti munkatárs és jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzet Művésze
Az előadás után beszélgetés Zsuráfszky Zoltánnal, a Nemzet Művészével, Kossuth-díjas, kiváló művésszel.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, táncfolklorista, táncpedagógus, a Nemzet Művésze meghatározó szerepet játszott a 20. század második felének magyar táncművészeti életében.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
