„Most új tervem van: a magyar népdalok legszebbjeit összegyűjtöm és a lehető legjobb zongorakísérettel mintegy a műdal nívójára emelem. Ez arra volna jó, hogy a külföld ilyen gyűjteményből megismerhesse a magyar népzenét…!”
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. december 15. vasárnap, 19:00
Bartók Béla írta a fentieket Elza húgának a 20. század elején (1904), melyről – a következményeket ismerve – joggal állíthatjuk: forrásértékű dokumentum, mégpedig a „tiszta források” keresésének (kutatásának) ihletett forrása. A terv – tudjuk jól – megvalósult, s előre nem látható eredményekkel járt, sokkal komolyabbakkal, mélyebbekkel az eredeti szándéknál! Csak a köszönet hangján szólhatunk tehát arról a nagyszabású, heroikus munkáról, amivel Bartók, s társai – a többi gyűjtő – megajándékoztak bennünket, nem hagyták elveszni népzenénket, népdalainkat, megőrizték, elevenné tették azokat számunkra az utókornak.
Ami tervünk – táncszínházi előadásunk létrehozásának szándéka – pedig ez: egyrészt emlékezni a gyűjtőkre (jelesül most Bartók Bélára), másrészt a megszólaltatni, táncra fordítani a ’gyűjtemény’ egy kis szeletét, Bartók férfi kórusműveit. Ebben segítségünkre lesz a nem csak hazánkban, de nemzetközileg is ismert, elismert Szent Efrém férfikar, gondolom nem szükséges bemutatni őket. A népdal és a néptánc együttműködésére, összhangjára törekszünk tehát, látni és megmutatni szeretnénk, hogy ezek miként is szervülnek, azonos gyökerekből fakadnak.
Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadás egy olyan világot idéz meg,melynek egykor volt jelene és a mi jelenünk között eleven a kapcsolat, épült híd, lehet járni rajta oda-vissza. Ezt az utat járjuk majd be, hogy bizonyítsuk: a hagyomány az eredetből fakad, mi abban létezünk, nélkülünk nem is lehetne az, ami, vagyis ’eredet’!
Előadók: Duna Művészegyüttes, Göncöl Zenekar, Szent Efrém Férfikar, Szokolay Dongó Balázs
Koreográfusok: Juhász Zsolt, Orza Calin, Farkas Tamás
Zene: Bartók Béla férfikarok, autentikus népzene
Zenei szerkesztők: Szokolay Dongó Balázs, Bubnó Tamás, Dulai Zoltán
Táncmesterek: Ifj. Csasztvan András, Gera Zoltán, Sáfrán Balázs, Horváth Eszter, Kenéz Enikő, Farkas Ágnes, Bonifert Katalin, Szabó Csaba, Kolumbán Norbert, Soós Gyula András
Jelmeztervező: Michac Gábor
Látványtervező: JuZso
Autentikus viseletek összeállítása: Horváth Eszter, Soós Gyula András
Rendező: Juhász Zsolt
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
A Bajadért mind melodramatikus cselekményét, mind általános esztétikáját tekintve áthatja az idealizált egzotikum.
Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
