Da Vinci mosolya • PR–Evolution Dance Company
„Titkok és rejtélyek” - „keylétjer sé koktiT”
„Végtelen kíváncsiság és visszatérő kiábrándultság” – „gástludnárbáik őrétazssiv sé gásiscnávík neletgéV”
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. október 18. szerda, 19:30
Az előadás egy zseni érzéseiről, élményeiről, a személyisége eddig ki nem húzott fiókjairól szól, arról a Leonardo da Vinciről, aki nem tudott egyszerűen „csak” ember lenni.
Nem először ihlette meg a Csokonai Nemzeti Színház tánctagozat vezetőjét, a koreográfus Nemes Zsófiát valamelyik festőóriás életműve, képeinek titokzatossága, vonalainak, színeinek világa, gondolatainak sokrétűsége. Ezúttal a reneszánsz egyik legnagyobb polihisztorának, Leonardo da Vincinek örökbecsű alkotásaiban, rejtélyes életében talált olyan napjainkra is jellemző tartalmakat, amelyek táncra, elevenségre vágynak.
Da Vinci már ötszáz évvel ezelőtt megjósolt olyan dolgokat, amelyek valójában csak most fenyegetik a létünket.
Ez az elme olyan nyitottsággal, kíváncsisággal, odafordulással szemlélte a világot, ami párját ritkítja, és csak tanulni lehet belőle. Talán kevesen tudják, hogy ő volt az első, aki megtervezte azt a robotot, ami a mai mesterséges intelligencia-kutatásban teljesedett ki, olyannyira, hogy egy mai, orvosláshoz használt robot róla kapta a nevét.
Mindez és még sok más „da vincis” aspektus feltárul az előadásban, hisz ne feledjük: a tánc –miként a kép is – magába sűríti a kimondhatatlant, és csak arra válaszol, amit kérdeznek tőle...!
Táncművészek: Rudisch Boglárka, Saioa Poblador, Elisa Turco, Fernando Gabriel Luis Luis, Valerio Zaffalon / Pietro di Salvo
Színésznő hang: Homonnai Katalin
Zene: montázs- Gergely Attila, Vivaldi, Dinya Dávid
Jelmez: Nemes Nóra
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Szaktanácsadó: Hegedűs Sándor
Koreográfus: Nemes Zsófia
Ajánlatunk
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Ajánló
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
