Csongor és Tünde • PR–Evolution Dance Company
Égi és földi szerelem… Azaz érték, amit a szív szava hordoz, amit egy pár egymás iránt érez, meghatározó mindennapjainkban. A boldogságra való törekvés, megélés minden ember számára fontos. több
Égi és földi szerelem… Azaz érték, amit a szív szava hordoz, amit egy pár egymás iránt érez, meghatározó mindennapjainkban. A boldogságra való törekvés, megélés minden ember számára fontos. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 18. kedd, 19:30
Vörösmarty Mihály klasszikus költeménye ezúttal új nyelven, mai környezetben kel életre, ahol a szerelmesek egyre mélyebbre merészkednek a képzelet és a fantázia birodalmában. A beteljesüléshez próbákat kell kiállniuk, a történetben megjelenő akadályok, kudarcok szimbólumaként Mirígy, a boszorkány ármánykodásaival kell szembenézniük, aki megpróbálja megakadályozni boldogságukat.
Táncművészek:
Tünde: Emanuela Santonocito
Csongor: Győrfi Erik
Mirigy, Hajnal, Nappal, Éj: Somogyi Zita
Ördögfiak: Kis Eszter, Perjési Patrik, Fabricio Cestari
Ledér: Kis Eszter
Jelmez: Nemes Nóra
Zene: Nagy Teodóra, Szirtes Edina/ Mókus
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Díszlet: Nagyváradi Szandra
Videó: Kiss Réka
Fény: Józsa Olivér
Koreográfus: Nemes Zsófia
táncjáték három képben Dante műve nyomán Az emberi boldogtalanság forrása nem külső erőkben, hanem saját működésünkben keresendő: a konfliktusban, a versengésben és a birtoklási vágyban. Egy képzeletbeli utazás különböző állapotokon keresztül tükröt tart elénk, és arra kérdez rá, hogyan élhetnénk másképp.
„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek; miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”
Orkán, szörnyű szélvész, vihar repíti be a térbe (a jelenbe? a valóságba?) a darab szereplőit, majd tovább sodorná őket (vissza a múltba vagy a tovább, a jövőbe?), de megvetik a lábukat, megkapaszkodnak (mibe? egymásba? az emlékeikbe? a vágyaikba?) és maradnak, maradni akarnak (hol? hol is vagyunk?).
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az…
Liszt Ferenc Magyar rapszódiái a 19. századi magyar zenei identitás sűrített lenyomatai: szenvedély, virtuozitás és ösztönös erő elementáris találkozása. Az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!