A Győri Balett felkavaró bemutatóra készül, melyben két hazai koreográfus alkotásait láthatják a nézők. A társulat egységére fókuszáló és a csoportdinamikára építő alkotó, Fodor Zoltán most Chaos című darabjával forgatja fel táncszínpadot. Az est második felében látható produkció Virginia Woolf írónő betegségének küzdelméről, majd annak feladásáról szól. Lukács András érzékeny finomsággal meséli el a történetet The Waves című művében.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. szeptember 16. péntek, 19:00
Chaos
Káosz a világban, káosz az elmében,
káosz a hitben és káosz az egységben.
Káosz az eszmékben, káosz a szentségben,
káosz a lélekben és káosz az erényben.
Káosz a beszédben, káosz az emlékben,
káosz a rendszerben, és káosz a mélységben.
Káosz a kételyben, káosz a mesékben,
káosz a csendben és káosz a békében.
Káosz a vérünkben, káosz a szívünkben,
káosz a tudatban és káosz a részvétben.
Káosz a családban, káosz a szépségben,
káosz a hírben és káosz a kérdésben.
Káosz a káoszban, mely robbanásra késztet,
éljük hat a káoszt, hisz káoszt él az élet.
The Waves
„Ha bárki megmenthetett volna, te lettél volna az." (Virginia Woolf)
Virginia Woolf, a modern irodalom egyik vezéralakja 1941. március 28-án kövekkel megrakva zsebeit az Ouse folyóba ölte magát. Férjének írt búcsúlevelében vall az újra felerősödő szorongásáról és a hangokról, melyek a hullámsírba vezették. Utolsó pillanatainak történetét és küzdelmeit Lukács András tárja a nézők elé.
Előadják:
a Győri Balett táncművészei
Chaos
Zene: Gergely Attila, Max, Richter, Gilad Benamram
Jelmezkivitelező: Nagyné Vass Katalin
Koreográfia, fény, látvány: Fodor Zoltán
The Waves
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Zene: Philip Glass, Max Richter
Jelmez: Lukács András
Jelmezkivitelező: Tóthné Preisinger Ildikó
Fény: Dragos Dániel
Videó: Glowing Bulbs
Koreográfus: Lukács András
Az előadásban stroboszkóp szerepel.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái…
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
