Program


Budapesti bemutató - Tűzmadár • Székesfehérvári Balett Színház

Budapesti bemutató - Tűzmadár • Székesfehérvári Balett Színház

Tűzmadár - Prométheusz - Pillangók

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. december 8. vasárnap, 19:00

Tűzmadár

A Tűzmadár egy történelmi jelentőségű balett. A balettet elsőként Mihail Fokin koreográfiájában, a Szergej Gyagilev által alapított és vezetett, világhírű Orosz Balett Társulat mutatta be 1910-ben. Azóta számos koreográfust megihletett Igor Stravinsky elementáris erejű, sodró lendületű, varázslatos zenei világa. A Tűzmadár Stravinsky első balettre komponált műve. Az általam készített táncszínházi mű cselekménye a jó és a rossz örök párharcára épül. A tűzmadár karaktere az intuíció, valamint a halhatatlan lélek metaforájaként jelenik meg a balettben. Egy olyan balettet, még inkább táncszínházi művet szándékoztam készíteni, amely egyfajta vízióként ölt formát. Mindamellett, nagy hangsúlyt fordítottam a zenében rejlő muzikalitás táncban történő kifejezésére, tulajdonképpen a zene láthatóvá tételére. Egerházi Attila

Prométheusz

Beethoven zenéje izzik, mint a tűz. A tűz olyan szimbólum, amely jól kifejezi az ember vágyát a fényre és az ismeretlen megismerésére. Az én értelmezésemben Prométheusz antihős. Ez a helyzet tragikomikus elemeket visz a történetbe, és a balett egyfajta burleszkké alakul. Egerházi Attila

Pillangók

 „A pillangók az élet költőiségét testesítik meg. Élénk színekben pompázó szárnyaik, kiszámíthatatlan röptük elkápráztatja a szemet. Földön csúszó hernyóként születnek, és metamorfózisuk során a légben szabadon ide-odareppenő, szárnyaló lényekként halnak meg. A szépség, játszi könnyedség és az elérhetetlen, talán soha be nem teljesülő vágy megtestesítői. A boldogságé, amely, mint a könnyű röptű pillangó, kezünkre szállva velünk időzik egy darabig, majd tovaszáll. A pillangókat csábítja a fény, amelybe szállva elégnek. Egyszerre boldogító és fájdalmas élmény találkozni velük. Csapongó röptükben jelen van az élet és a halál. Az örökkévalóság és a mulandóság.” Egerházi Attila

 

Tűzmadár

Rendező-koreográfus: Egerházi Attila

Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo

Fényterv: Egerházi Attila

Színpadkép: Egerházi Attila

Jelmezterv: Andrea T. Haamer

Zene: Igor Fjodorovics Sztravinszkij

Produkciós vezető: Cselle Bence


Prométheusz

Libretto és dramaturgia: Egerházi Attila

Zene: Ludwig van Beethoven (Prométheusz teremtményei)

Felvételről közreműködik: Smíchovská komorní filharmonie

Karmester: Josef Vondráček

Színpadterv koncepció: Egerházi Attila

Díszletterv: Jaroslav Milfajt

Jelmezterv: Petra Lebdušková

Fényterv: Egerházi Attila

Betanító.és próbavezető balettmesterek: Cristina Porres Mormeneo

Fernando Gabriel Luis Luis, Leigh Alderson

Koreográfia: Egerházi Attila


Pillangók:

Koreográfus: Egerházi Attila

Zene: Erik Truffaz és Murcof: Being Human being

Gioachino Rossini: La gazza ladra

Díszletterv: Pajor Patrícia - Herman Anett

Jelmezterv: Pajor Patrícia – Herman Anett

Fényterv: Dr. Yaron Abulafia

Szcenikus: Bajkó György

Koreográfus asszisztens: Cristina Porres Mormeneo

Ajánlatunk


„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold

A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Ajánló


A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…

A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…

Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók