Program


Betyárvilág • Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Betyárvilág • Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2022. december 16. péntek, 19:00

Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sóbri Jóska, Bogár Imre, Vidróczky Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.

Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.

A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánc kultúránk gazdagságával.

 

Ráday gróf, kormánybiztos: Schnell Ádám m.v.
Terka, cselédlány: Rab Edina
Csendőrkapitány: Sánta Gergő
Rózsa Sándor: Fekete Bence
Vidróczki Márton: Tókos Attila
Angyal Bandi: Barka Dávid
Bogár Imre: Kovács Gábor
Milfajt Ferkó: Szeverényi Barnabás
Sobri Jóska: Juhász Sándor

Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel
A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.
Az előadáson és a hangfelvételeken közreműködik: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara.
Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész

Fotó: Gorácz József

Ajánlatunk


A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.

Az indiai klasszikus tánc különlegessége, hogy egy időtlen kapocs múlt és jelen között. Ez a legősibb, ma is élő táncstílus a világon, amely, nem a mai formában ugyan, de már az ókorban is létezett. India egymástól távoli területein, különféle célok és hatások hozták létre a ma már klasszikus indiai táncokként ismert stílusokat.

Korunkban szinte minden a külsőségekről szól. Hogy nézünk ki, mit viselünk, hol lakunk, miket birtoklunk, hová járunk enni, sportolni, nyaralni, milyen státuszt töltünk be a világban az általunk birtokoltak révén. Meghatározzák az identitásunkat.

Ajánló


Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…

A Nemzeti Táncszínház legnépszerűbb saját előadás-sorozatának búcsúelőadása. Ez a 11. évadát ünneplő egyedi - és rendszeres teltházzal büszkélkedő - sorozat…

Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy gazember élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók