A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. február 9. szerda, 19:00
Betyárvilág
tánc – szín – játék
Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Műfaj: néptánc
Felvonások száma: 1
Időtartam: 55 perc
Korhatár: +14
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
Így születtek meg a „magyar Robin Hoodok”; a mi legendás betyárjaink: Sóbri Jóska, Bogár Imre, Vidróczky Márton, Angyal Bandi, de legfőképpen Rózsa Sándor néha igencsak romantikus történetei.
Ezeket a sokszor meseszerű, tréfás, vagy éppen megdöbbentő kalandokat Zsuráfszky Zoltán ötletéből, Zs. Vincze Zsuzsa írta színpadra és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiváló táncosai és zenészei mutatják be, Schnell Ádám színművész közreműködésével.
A leghíresebb-leghírhedtebb magyar betyárokról szóló előadás szórakoztató, néha elgondolkodtató, de mindenképpen látványos és színes világa visszarepít a múltba, hogy elvarázsoljon minket a népművészetünk, népzenénk és néptánc kultúránk gazdagságával.
Ráday gróf, kormánybiztos: Schnell Ádám mv.
Terka, cselédlány: Rab Edina
Csendőrkapitány: Sánta Gergő
Rózsa Sándor: Fekete Bence
Vidróczki Márton: Tókos Attila
Angyal Bandi: Barka Dávid
Bogár Imre: Kovács Gábor
Milfajt Ferkó: Szeverényi Barnabás
Sobri Jóska: Juhász Sándor
Forgatókönyvíró, dramaturg: Zs.Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs.Vincze Zsuzsa
Digitális technika: Konta Boáz
Zenei szerkesztők: Papp István Gázsa, Szabó Dániel
A műsorban Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatóak.
Az előadáson és a hangfelvételeken közreműködik: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekara, valamint Makó Péter
Társrendező: Zs.Vincze Zsuzsa
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. A képek egy életútról beszélnek, szellemi és fizikai utazásról az érdeklődéstől, ismerkedéstől, az élményeken és felismeréseken át elért szintézisig, az út végéig – a feloldódásig.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik energiáiból építkezve új alkotói szemlélettel kapcsolódnak a FrenÁk alkotta koncepcióhoz. Az összművészeti, multimediális alkotásban a két, egymást ellenpontozó, egyben egymást kiegészítő rész korunk ellentmondásaira reflektál.
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a…
A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
