Előadásunk igazi táncművészeti csemege, amiben több meghívott alkotó művét is láthatja a nagyérdemű. Különféle stílusok jelennek meg a színpadon, sokszínű világ tárul elénk - együtt mégis különösen erős hatást adnak. Különböző képekbe, világokba, mozgásrendszerekbe kerülünk bele, egyikből lépünk át a másikba, mindegyik mű különálló egység, mindegyik más és mégis hasonló: a tánc szépségén, élvezetén át szólnak hozzánk. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. június 18. péntek, 19:00
A szinergia görög eredetű szó. Együttműködést, együtt való hatást jelent. Több tudományágban is használt fogalom, mely azt a rendszerelméleti elvet fogalmazza meg, miszerint az együttműködő részek eredményessége nagyobb a különálló részek eredményeinek összegénél. Szinergia hatásról akkor beszélhetünk, amikor valamiféle pozitív többlet keletkezik a kooperáló felek kapcsolatának révén. A szinergia fogalma az információs társadalom és a globalizáció hatására egyre nagyobb hangsúlyt kap a mindennapokban, a jelenlegi információs társadalom egyik vezérelve a szinergia elve, vagyis a közös célért való közös cselekvés és együttes működés. Az előadásban szembetűnik a másság és ugyanakkor a hasonlóság, a darabok támogatják és erősítik egymást, köztük az összekötő kapocs pedig a nyelven túli nyelv: a tánc.Zachár Lóránd Magyarországon számos főszerepet táncolt, befutott művészként a Diazz-Ex modern táncegyüttes tagja lett, majd a Danceworks Rotterdamhoz szerződött. Jelenleg a Rotterdami Táncakadémia vendégtanára és koreográfusa. Radoslav Piovarci munkásságának központja tanárként, táncművészként és koreográfusként Szlovákiában és Csehországban van, de Európa- és világszerte is sok helyen ismerik nevét.Előadók:
Bakonyi Jusztina, Guzmics Petra, Hucker Katalin, Kozmér Alexandra m.v., Philipp Noémi, Rudisch Boglárka, Tóth Rebeka
Zene: montázs
Jelmez: Nemes Nóra
Koreográfusok: Zachár Lóránd, Radoslav Piovarci, Nemes Zsófia
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
