Podujatie


Bemutató - KÓCBABA - Interaktív táncmese Halász Judit zenéjére • Közép-Európa Táncszínház

Bemutató - KÓCBABA - Interaktív táncmese Halász Judit zenéjére • Közép-Európa Táncszínház

A Közép-Európa Táncszínház társulata az óvodás és kisiskolás korosztályt célozza meg előadásával, amelyet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Halász Judit dalai inspiráltak.  Viac

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: streda, 10. apríl 2024, 10:30

Életre kel benne a híres-neves Kócbaba, aki egy kisfiút és kislányt izgalmas kalandokra visz magával. Közben pedig a címadó dal mellett, olyan klasszikusok hangzanak még el, mint a Papvihánc, a Marci öltözik vagy a Szitakötő! Vidám dalok, izgága táncosok, közös játék a kicsikkel – ez vár minden érdeklődőt a Nemzeti Táncszínházban! 

 

Táncolják: Közép-Európa Táncszínház

Koreográfus: Kulcsár Noémi
Dramaturg: Cseh Dávid
Jelmez és díszlet: Bati Nikoletta
Moodbord: Czeglédi Zsombor
Fényterv: Selmeczi Mercédesz
Zenei szerkesztő: Madla
Művészeti vezető: Mádi László
Művészeti menedzser: Sóthy Virág
Generál menedzser: Gerlits Réka

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Kulturális és Innovációs Minisztérium,  Budapest Főváros Önkormányzata, Közép- Európa Táncszínház Alapítvány 

Naša ponuka


A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.

A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.

Tipy


Mindenki a fedélzetre! Napkeltekor útnak indul a Szélkirálynő. Az úticél Pelevár, a világ legnagyobb kikötője. Mint a hajó kapitánya várom…

Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…

Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…

Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00

položka/y v košíku

celkom:


Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.



Támogatók