Ha valamiről nem vagyunk képesek beszélni– mert a benne átélt öröm, vagy fájdalom az egekig ér, nincsenek hozzá szavaink, szegényes a nyelvünk, hiányzik a bátorságunk – akkor a csend, a zene, vagy akár egy gesztusértékű mozdulat „szólhat” helyettünk. Kontextust, jelentést kaphat, nyilvánosságot, közérthetőséget a gondolat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 24. szombat, 19:00
Bemutató - Gyertyaláng
Táncszínházi előadás Trianonra emlékezve
Duna Művészegyüttes
Műfaj: néptánc
Felvonások száma: 1
Időtartam: 70 perc
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
/Juhász Gyula: Trianon/
Ha valamiről nem vagyunk képesek beszélni– mert a benne átélt öröm, vagy fájdalom az egekig ér, nincsenek hozzá szavaink, szegényes a nyelvünk, hiányzik a bátorságunk – akkor a csend, a zene, vagy akár egy gesztusértékű mozdulat „szólhat” helyettünk. Kontextust, jelentést kaphat, nyilvánosságot, közérthetőséget a gondolat. Úgy tűnhet bár, hogy az artikulált beszéd uralja mindennapjainkat, benne és általa leszünk azok, akik, pedig nincs így: a csend eredendőbb, tágabb otthonunk, mint a nyelvben lakozás.
Éppen ezért képes egy táncszínházi előadása maga adottságaival, eszközkészletével méltóképp emlékezni egy olyan történelmi traumára, amit Trianon jelent a magyarság számára. Azt tudja megjeleníteni, amire a történelmi értekezések, szónoklatok nem képesek; zsigerekig ható élményt adhat hazaszeretetből, nekünk rendelt identitásból!
Néptánc-színházi előadásunk címe nem kegyeleti gyertyára utal, nem a nemzethalál valamiféle víziójára, hanem a remény elevenségére… A pislákoló gyertyafény inkább annak lesz a szimbóluma, hogy van jövő, van kivezető út az önsajnálatból, a bénultságból, túl lehet élni a fájdalmat egy percre sem feledve, miként azt Juhász Gyula írta. Ahhoz, hogy a sebek begyógyulhassanak tennünk kell még sokat, méltóságot sugározni, bölcsességgel létezni. És kell, hogy napjainkat átitassa összetartozásunk tiszta élménye, eleven tapasztalata.
Előadja: Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar
Közreműködik: Navratil Andrea
Zene: Ifj. Csoóri Sándor „Sündi”, Dulai Zoltán, Navratil Andrea
Táncmesterek: Busa Norbert, Busai Zsuzsa, Kádár Ignác, Nagypál Anett, Sáfrán Balázs, Kenéz Enikő, Fehértóy Zsanett, Gera Zoltán, Bonifert Katalin, Horváth Eszter, Soós Gyula András, Molnár Péter, Györke Eszter, Resócki Rolland, Vázsonyi Csilla
Asszisztensek: Bonifert Katalin, Soós Gyula András
Jelmez: Furik Rita
Látvány: JuZso
Fénytervező: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Produkciós vezető: Letenyei Gábor
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.
A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a nézőben keletkezik egy előadás során. Ahogy raszából, úgy előadás típusból is sokféle lehet. A mai klasszikus indiai táncok mind ősi gyökerekkel rendelkeznek, melyek nyomai máig felfedezhetőek a mai előadási stílusokban is.
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a…
A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó…
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
