A Győri Balett felkavaró bemutatóra készül, melyben két hazai koreográfus alkotásait láthatják a nézők. A társulat egységére fókuszáló és a csoportdinamikára építő alkotó, Fodor Zoltán most Chaos című darabjával forgatja fel táncszínpadot. Az est második felében látható produkció Virginia Woolf írónő betegségének küzdelméről, majd annak feladásáról szól. Lukács András érzékeny finomsággal meséli el a történetet The Waves című művében.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 28. kedd, 19:00
CHAOS
Káosz a világban, káosz az elmében,
káosz a hitben és káosz az egységben.
Káosz az eszmékben, káosz a szentségben,
káosz a lélekben és káosz az erényben.
Káosz a beszédben, káosz az emlékben,
káosz a rendszerben, és káosz a mélységben.
Káosz a kételyben, káosz a mesékben,
káosz a csendben és káosz a békében.
Káosz a vérünkben, káosz a szívünkben,
káosz a tudatban és káosz a részvétben.
Káosz a családban, káosz a szépségben,
káosz a hírben és káosz a kérdésben.
Káosz a káoszban, mely robbanásra késztet,
éljük hat a káoszt, hisz káoszt él az élet.
THE WAVES
„Ha bárki megmenthetett volna, te lettél volna az." (Virginia Woolf)
Virginia Woolf, a modern irodalom egyik vezéralakja 1941. március 28-án kövekkel megrakva zsebeit az Ouse folyóba ölte magát. Férjének írt búcsúlevelében vall az újra felerősödő szorongásáról és a hangokról, melyek a hullámsírba vezették. Utolsó pillanatainak történetét és küzdelmeit Lukács András tárja a nézők elé.
Előadják: a Győri Balett táncművészei
Chaos
Zene: Gergely Attila, Max Richter, Gilad Benamram
Jelmezkivitelező: Nagyné Vass Katalin
Koreográfia, fény, látvány: Fodor Zoltán
The Waves
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Zene: Philip Glass, Max Richter
Jelmez: Lukács András
Jelmezkivitelező: Tóthné Preisinger Ildikó
Fény: Dragos Dániel
Videó: Glowing Bulbs
Koreográfus: Lukács András
Az előadásban stroboszkóp szerepel.
Fragment 24 „A Hazám (Má vlast) a neves cseh zeneszerző, Bedřich Smetana hat szimfonikus költeményből álló ciklusa, amely a szülőföldje iránti szeretetben gyökerezik. A mű a cseh táj szépségeit, a főbb nemzeti legendákat, és részben a valós történelmi eseményeket ünnepli.
Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris…
A Lapozó, mint egy színes album, képeket, „táncképeket” pörget egymás után. A végigpörgetett képek rávilágítanak arra, hogy korunkban mekkora szerepet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
