A Győri Balett felkavaró bemutatóra készül, melyben két hazai koreográfus alkotásait láthatják a nézők. A társulat egységére fókuszáló és a csoportdinamikára építő alkotó, Fodor Zoltán most Chaos című darabjával forgatja fel táncszínpadot. Az est második felében látható produkció Virginia Woolf írónő betegségének küzdelméről, majd annak feladásáról szól. Lukács András érzékeny finomsággal meséli el a történetet The Waves című művében.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 28. kedd, 19:00
CHAOS
Káosz a világban, káosz az elmében,
káosz a hitben és káosz az egységben.
Káosz az eszmékben, káosz a szentségben,
káosz a lélekben és káosz az erényben.
Káosz a beszédben, káosz az emlékben,
káosz a rendszerben, és káosz a mélységben.
Káosz a kételyben, káosz a mesékben,
káosz a csendben és káosz a békében.
Káosz a vérünkben, káosz a szívünkben,
káosz a tudatban és káosz a részvétben.
Káosz a családban, káosz a szépségben,
káosz a hírben és káosz a kérdésben.
Káosz a káoszban, mely robbanásra késztet,
éljük hat a káoszt, hisz káoszt él az élet.
THE WAVES
„Ha bárki megmenthetett volna, te lettél volna az." (Virginia Woolf)
Virginia Woolf, a modern irodalom egyik vezéralakja 1941. március 28-án kövekkel megrakva zsebeit az Ouse folyóba ölte magát. Férjének írt búcsúlevelében vall az újra felerősödő szorongásáról és a hangokról, melyek a hullámsírba vezették. Utolsó pillanatainak történetét és küzdelmeit Lukács András tárja a nézők elé.
Előadják: a Győri Balett táncművészei
Chaos
Zene: Gergely Attila, Max Richter, Gilad Benamram
Jelmezkivitelező: Nagyné Vass Katalin
Koreográfia, fény, látvány: Fodor Zoltán
The Waves
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Zene: Philip Glass, Max Richter
Jelmez: Lukács András
Jelmezkivitelező: Tóthné Preisinger Ildikó
Fény: Dragos Dániel
Videó: Glowing Bulbs
Koreográfus: Lukács András
Az előadásban stroboszkóp szerepel.
A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”
"Bolond Atyám hívott Psychének, Ez harmadik kereszt-nevem. Mindég Amor karjában égek, A Lélek és a Szerelem Külön nemválható sohsem Mígmásúlásiban reménylek, Hívságos forgalomban élek, Tarka s vidámaz életem; S ha majdan eggyszer tsendre térek, Nem forgok többé: meg-lelem, Hogy Szerelemre vált a Lélek S Lélekre vált a Szerelem.” Weöres Sándor
Erik Satie zeneműveit sok helyen és sokszor hallhatjuk. Finom dallamai mély, szinte meditatív világa mindenkit magával ragad. Népszerűsége ellenére mégis keveset hallunk ennek a különc és magányos művésznek az életéről.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
„Meggyújtom, eloltom, meggyújtom, eloltom, Megoltalmazom, elragadom, Elragadtatom magam, magam adom, Megadom, megadom, neki megadom magam.” (Quimby: Magam adom, részlet)
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
