A Győri Balett felkavaró bemutatóra készül, melyben két hazai koreográfus alkotásait láthatják a nézők. A társulat egységére fókuszáló és a csoportdinamikára építő alkotó, Fodor Zoltán most Chaos című darabjával forgatja fel táncszínpadot. Az est második felében látható produkció Virginia Woolf írónő betegségének küzdelméről, majd annak feladásáról szól. Lukács András érzékeny finomsággal meséli el a történetet The Waves című művében.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 28. kedd, 19:00
CHAOS
Káosz a világban, káosz az elmében,
káosz a hitben és káosz az egységben.
Káosz az eszmékben, káosz a szentségben,
káosz a lélekben és káosz az erényben.
Káosz a beszédben, káosz az emlékben,
káosz a rendszerben, és káosz a mélységben.
Káosz a kételyben, káosz a mesékben,
káosz a csendben és káosz a békében.
Káosz a vérünkben, káosz a szívünkben,
káosz a tudatban és káosz a részvétben.
Káosz a családban, káosz a szépségben,
káosz a hírben és káosz a kérdésben.
Káosz a káoszban, mely robbanásra késztet,
éljük hat a káoszt, hisz káoszt él az élet.
THE WAVES
„Ha bárki megmenthetett volna, te lettél volna az." (Virginia Woolf)
Virginia Woolf, a modern irodalom egyik vezéralakja 1941. március 28-án kövekkel megrakva zsebeit az Ouse folyóba ölte magát. Férjének írt búcsúlevelében vall az újra felerősödő szorongásáról és a hangokról, melyek a hullámsírba vezették. Utolsó pillanatainak történetét és küzdelmeit Lukács András tárja a nézők elé.
Előadják: a Győri Balett táncművészei
Chaos
Zene: Gergely Attila, Max Richter, Gilad Benamram
Jelmezkivitelező: Nagyné Vass Katalin
Koreográfia, fény, látvány: Fodor Zoltán
The Waves
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Zene: Philip Glass, Max Richter
Jelmez: Lukács András
Jelmezkivitelező: Tóthné Preisinger Ildikó
Fény: Dragos Dániel
Videó: Glowing Bulbs
Koreográfus: Lukács András
Az előadásban stroboszkóp szerepel.
A Six Out of Seven újragondolja a hét főbűnt és a velük szemben álló erényeket, mint egy gyász által formált belső tájat.
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek; miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán,…
Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal Követlek,…
A Spartacus a történelem egyik legmegrendítőbb történetét kelti életre a tánc nyelvén: az aréna porában emberek álltak egymással szemben s…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
