Az est érdekessége, hogy a két rész nem kapcsolódik össze, de nem is különülnek el egymástól, sokkal inkább ugyanannak a történetnek két eltérő megközelítését tárják a néző elé, az elidegenedés, az identitásvesztés és az emberi kapcsolódás iránti vágy kérdéseit vizsgálva.
Egy tökéletesen működő, rideg gépezet, a mindennapok monoton rutinja egyetlen pillanat alatt kibillen egyensúlyából, és a láthatatlan kötelékek fojtogató hálóvá válnak. A szabadságkeresés és a tehetetlen alkalmazkodás határai elmosódnak, miközben a gépezet fogjai megpróbálnak idomulni a darabjaira hulló, mégis fogva tartó struktúrához. A kollektív magány rítusa ez. Kortól, arcoktól és nevektől független, univerzális emberi tapasztalat.
Levethető-e a ránk kényszerített forma, ha a saját bőrünkké válik? És elég erős maradhat-e az ember, amikor a rendszer lassan felemészti mindazt, ami emberi?
Koreográfia: A rend - Bartek-Bódi Bianka és az Inversedance társulat táncművészei Átváltozás - Safranka-Peti Zsófia és az Inversedance társulat táncművészei
Zene: Gergely Attila, Varga Zorán, montázs
Látvány és fényterv: Bartek-Bódi Bianka, Safranka-Peti Zsófia, Fodor Zoltán
Jelmezterv: Bartek-Bódi Bianka, Safranka-Peti Zsófia,
Díszletterv: Bartek-Bódi Bianka, Safranka-Peti Zsófia, Művészeti vezető: Fodor Zoltán
Produkciós menedszer: Sándor Zoltán
Technikai munkatárs: Petróczy Attila
Előadják: az INVERSEDANCE - Fodor Zoltán Társulat táncművészei és meghívott vendégei
Támogatók: Balatonföldvár Város Önkormányzata, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Előadó és Alkotóművészetért Alapítvány