Mikor valami véget ér, az egyben kezdete is valami másnak. Az idő kontinuumában szakadék támad ilyenkor, se ott, se itt nem vagyunk már/még, csak az emlékezés és a várakozás nyújthat menedéket.
E sajátos állapot az A tizedik menyasszony című táncszínházi előadásunk kiindulópontja, és a leánybúcsú ünnepében ölt testet.
Az előadás ugyanakkor a férfibúcsú ünnepe ihlette - a Duna Táncműhely 20 éve bemutatott - A tizedik vőlegény „női változata”.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 23. hétfő, 19:30
A leánybúcsú ünnep a javából – minden időben, a világ szinte minden táján ünnepelték, ünneplik – gazdag néprajzi anyag a bizonyíték rá, mégpedig rituális, szertartásos anyag, épp olyan, mely a táncnak is eredendő sajátja, így az saját közegében mutatkozhat meg.
Az előadás egy beavatási rituáléra épül, amelyben a házasság előtt álló lány búcsúzik nőtársaitól. A különböző karaktereket felvonultató lánytársaság önfeledt mulatsága közben megjelennek vágyaik, férfiideáljaik, illetve a nők jelen társadalomban betöltött szerepéről is sajátos módon vallanak.
A sok humorral, játékossággal, lírai és drámai betétekkel megálmodott produkció – akárcsak a Duna Táncműhely minden előadása – a koreográfiák terén a néptánc hagyományára támaszkodik, ám azt korszerű kifejező eszközként kezeli.
Előadók:
Abonyi Rebeka, Barta Réka, Horváth Eszter, Kenéz Enikő, Kovács Anita, Reszneki Virág, Tóth Tímea, Kolumbán Norbert
Zenészek: Fodor Réka, Haraszti Krisztina, Kuczera Barbara
Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus
Fény: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Produkciós vezető: Nánay Fanni
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrás Minisztérium, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Táncszínház, Sín Kulturális Központ
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író Nathaniel Hawthorne nagy sikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balett színpadi adaptációjának bemutatására.
Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a láthatára, a lentet a fent leváltja. Aztán újra ringat a hinta, fel – le – fel -le, ahogy egykor anya karja. Félelmek és szorongások huss eltűnnek, elrepülnek. A tündérhinták táncosokkal nagyon egy húron pendülnek.
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
Két ember egy pontban összeér. Ez a pont most már közös, itt találkoznak. Megérintődnek. Megérintve lenni annyi, mint valami kivételesen…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
