A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió első sorozata – annak idején óriási népszerűségre tett szert.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 29. csütörtök, 15:00
A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc–labanc küzdelmeket idézi. A főszereplő Eke Máté, Béri Balog Ádám kuruc brigadéros katonája ugyan költött személy, de számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi alakját ötvözi egybe. A történet meseszerűen, sok humorral mutatja be azokat a kuruc hősöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal végül is legyőzik a bugyuta labancokat.
Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán, megőrizve a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait, megidézzük a kuruc kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát. Néptánc hagyományaink segítségével felidézzük nemzetünk történelmi hagyományait, teljesebb képet nyújtva a kor nevezetes és névtelen hőseiről.
Tenkes kapitánya: Barka Dávid
Eckbert: Valach Gábor
Buga Jakab: Tókos Attila
Veronika: Rab Edina
Amália: Payer Dóra
Buckenbacker kapitány: Hajdú Flórián
Labanc őrmester: Bozár László m.v.
Siklósi bácsi: Benedek Attila
Dudva úr: Juhász Sándor
Közreműködnek a / With the participation of
Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai, zenészei, valamint a Honvéd Férfikar szólistái
A táncjáték forgatókönyvét írta: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Sebő Ferenc
Dalszövegek: Turczi István
Tánczenei szerkesztő: Árendás Péter
Díszlet: Tóth Kázmér
Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa, Harangozó-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész
Az előadás a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
Törés/vonalak: A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, valamint az egyszerűség dicsérete.
Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
