Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az éneknek, a táncnak, a születésnek és a meghalásnak… Óriás-gyermekek apáik, nagyapáik válláról szemlélték a világot.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 8. péntek, 17:00
Mi is ezt a régről jövő tudást szeretnénk közvetíteni az ő segítségükkel, táncban, muzsikában megmutatva. Hiszünk a néptánc kortárs megmutatkozásában, abban, hogy a néptánc erejével, természetességével megszólítja a ma emberét, alkalmas az érzelmek legszélesebb skáláját megmutatni, színházat varázsolni.
Rendező-koreográfus: Kocsis Enikő (Harangozó Gyula-díjas) és Fitos Dezső (Népművészet Ifjú Mestere és Harangozó Gyula-díjas, érdemes művész)
Táncolják: Alzetta Alexa, Bíró Éva, Gellén Péter, Gera Zoltán, Hanekám Luca, Izsó Lajos Hunor, Kupec Zsolt, Mészáros Kinga, Mir Dávid Hessami, Molnár Bálint, Nagy Dorottya, Németh Eszter, Östör Ákos
Muzsikálják: Pálházi Bence Bandája
Felvételről közreműködik: Dresch Mihály és Ferenczi György
Közreműködik: a Szentendre Néptáncegyüttes
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.
Szerelemkert Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal Követlek, várlak tégedet, A multnak álma száll meg akkor: A mult és az emlékezet... (Ady Endre: A múltért)
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
