Élő Tánc-Archívum: Szatmár / Kalotaszeg
Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Élő Martin Archívum
Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Élő Martin Archívum
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. október 4. szerda, 19:00
Szatmár
„Élő Martin Archívum sorozatunk első két darabját, Bonchida háromszor és Kalotaszeg címmel mutattuk be. Követve, a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György (1932–1983) táncfilmezéseinek útvonalát, most Szatmár címmel folytatjuk a sort, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben. Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték össze és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját. Nemes és nagyszerű munkájukkal megörökítették az ott élő emberek táncait, s most ránk vár a feladat, hogy feledhetetlen színházi élményt nyújtsunk e régi, sok esetben elfeledett, de csodálatos kultúra megelevenítésével.” Zsuráfszky Zoltán
Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckara és zenekara
Néprajzi szaktanácsadó dr. Ratkó Lujza
Művészeti munkatárs, jelmez: Vincze Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Kossuth-díjas, kiváló művész
Kalotaszeg
Élő Tánc-Archívum sorozatunk első darabját, Bonchida háromszor címmel mutattuk be. Követve, a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György (1932-1983) táncfilmezéseinek útvonalát, most Kalotaszeg címmel folytatjuk a sort, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. Ő és munkatársai 1969-ben több nagy horderejű táncgyűjtést szerveztek Erdélyben, Az erről készült táncfilmek meghatározó jelentőségűek a magyar és az egész európai néptánc-kutatás történetében is (Bonchida, Türe, Szék stb.).
Ezen műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a türei hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek: táncosoknak és zenészeknek, akik megőrizték és továbbadták nekünk e csodálatos tánc- és zenekultúrát.
Közreműködnek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncosai és zenészei
Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Díszlet: Ambrus Sándor
Művészeti munkatárs és jelmez: Vincze Zsuzsa
Rendező- koreográfus, művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész
Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie. Melinda tévedett.
A Bajadért mind melodramatikus cselekményét, mind általános esztétikáját tekintve áthatja az idealizált egzotikum.
Bizony, az élet nemfenékig lektűr. Még az olyan szakavatott tollforgatók is kerülhetnek alkotói válságba, mint Jenő, aki a feltűnni vágyó kezdő írók lendületével sóhajtozik az üres lap előtt. A könyvkiadónak hetykén azt ígérte, hogy délre kész a kézirat… És már reggel tíz óra van. Nézi ablakából a szemközti kávéházba igyekvő alakokat. Téma után szimatol. És érkezik is balról vehemens tempóban: a kávéház forgóajtaján beleng a végzet előszele: a Szőke ciklon! Jenő írni kezd, de olyan tempóban, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!